Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
Zászlók a címerben Gyülekezőpontként, vagy harcban gyakorlati okokból zászlót mutattak fel. Több lovag élén álló vezető zászlaját szalag vagy egyéb jelzésekkel különböztették meg. Zászló fogalma alatt a heraldikában a kisalakú, merevített felületű, mázokkal, esetleg címerrel díszített jelzést értjük. Ennek ellentéte a könnyű anyagból készült lengő és nagyobb felületű „lobogó”. Az általános nyelvhasználatban a két forma között nem tesznek különbséget. A heraldikában a zászlók és az azon lévő ábrázolások elhelyezése szabályozott,és kiindulási pontját képezi az általános zászlótannak (banisztika). Ezeknek a részletkérdéseknek ismertetése áttekintő heraldikai ismereteink szempontjából nélkülözhető.. Zászló, az úgynevezett „bannier". A zászló alakja lehet négyszögletű „Bannier” vagy felül csíkba szabott, hasított u.n. ,Pennon”. A bannier a zászlós urat illette meg, a pennon kisebb egységet vezető lovagot jelez. (Lásd Dózsa nádor pecsétjén.) A zászlósurak címük és rangjuk kiemelésére más címerviselők háborús emlékként, a zászlót díszként csatolták címerükhöz. A lovag fegyverzete című fejezetben láttuk, hogy a zászló a lovag fegyverzetéhez tartozott. Zászlót lehet alkalmazni a címerpajzs mögött, kifelé fordított helyzetben, vagy a pajzstartók által tartva. Színei elvben a pajzs színeivel azonosak. Lehet maga a címerkép is a zászlón, de pajzskeret nélkül, mert maga a zászló a keret. Tehát helytelen a zászlón pajzsba foglalt címert tenni, bár van erre is sok szabálytalan példa, különösen orszgácímerek esetében a hanyatló heraldika korából a XVI. sz. után. A kalsszikus magyar heraldika szerint: „Sok részre osztott, több mesteralak és címerkép egyesítése által keletkezett címer, csak pajzsba foglalva illik a zászlóra. Ez esetben tehát a teljes címeres pajzsot kell a zászlóra tenni, sisakkal, oromdísszel és minden külön járulékával. A zászló ekkor nem alkotó része a címernek, mert nem a pajzsot pótolja, s a heraldikának nincs is több köze hozzá mint valamely épülethez, kandallóhoz stb. amelyen címer van.” Ez érthető állásfoglalás, mert a bonyolult címer távolabbról alig kivehető, és nélkülözi eredeti célkitűzését, a jól látható jelzést. Dózsa nádor pecsétje 1322-böl. A zászlónak ez eseben kettős szerepe van, úgymint pajzstartó és mint Dózsa nádor címeres zászlaja. A zászlón a címer kép pajzs nélkül is címer, mert maga a zászló a cimerkeret. 128
