Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

Hunyadi Mátyás királyunk (1458-1490) címere a görlitzi városházán. A két címer tartó, a hölgy a békét és a kultúrát, a lovag fegyveres erőt, hatalmat jelképez. A címerben Magyarország, Bohémia, Alsólausitz és Szilézia cimerképe. (Mészáros Ernő reprodukciója.)

A pajzstartók különböző formákban már a XIV. században megjelentek.

Emberi alakok, óriások, angyalok, állatfigurák, szörnyek és növények végtelen változatban jelennek meg pajzstartókként.

A magyar heraldikában már az első pecséteken feltűnnek a pajzstartók: a volt címerünk angyalariTÖfabsburg címer sas és griffmadara, a címert tartó oroszlánok stb.

A^wqafíaríők használatára — bár egy időben adomány volt — szabály nincsen. Ugyanazon címenéhjsalád más-más tagja más-más pajzstartót használhat.

A felfogás az, hogy a pajzstartót a kialakult heraldikai stílusban archaizálva kell megrajzolni, tehát nem lehet egészen természethű. Címeralak és pajzstartó között lehet összefüggés, de ez nem szabály.

A pajzstartók használata nincs ranghoz kötve.

124