Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

Címerleírásokban „keskeny pólya”, ,.keskeny cölöp” megnevezésekkel találkozhatunk. Nem hiba, de esetleg a pontosság rovására megy.

Mint említettük a mesteralakoknak érinteniük kell a pajzs szélét. Mégis számtalanszor előfordul, hogy a mesteralakot megrövidült formában ábrázolják. Az ilyen rendellenes ábrázolásnak rendszerint valami alapja, megkülönböztető szerepe van, és erre valószínűleg a címerleírásban találunk utalást.

Ugyancsak a mesteralakok közé sorolja a magyar heraldika - dacára, hogy ellent mond a szabályoknak - a már említett bizánci pajzs változatait és a kereszteket.

A keresztnek igen sok típusa és változata ismeretes, egynéhányat a mellékelt táblázaton bemutatunk a hozzávetőlegesen 800 különböző formából,

Keresztek

1. Rövj|^ett, közönséges vagy görög kereszt. 2. Mankos vagy Szent Antal-kereszt. 3. Latin kereszt' 4, Apostoli vagy patriarcha kereszt. 5. Kersztezett kereszt hegyes lábbal. 6. Lóherevégű kereszt. 7. Máltai kereszt. 8. Keresztvégű kereszt. 9. Horganyvégű kereszt. 10. Arkangyal kereszt. 11. Liliomvégű kereszt. 12. Mankos vagy jeruzsálemi kereszt. 13. Magyar kereszt. A nemzetközi heraldika e néven tartja nyilván (Croix de Hongrie). Ez a magyar címerben látható keresztnek felel meg,és nem tévesztendő össze az Árpádok keresztjével, amely lebeg a címerpajzsban,és alsó szára hegyben végződik.