Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Horváth Gyula - Dr. Dumbovich Boris: A Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működése
Külföldi tudományos intézetek közül az 1958 év közepe óta a moszkvai ,,Ordzsonikidze” Össz-Szövetségi Gyógyszervegyészeti Tudományos Kutató Intézettel alakult ki szoros és gyümölcsöző kapcsolatunk, de ezen kívül kevésbé intézményes formában kapcsolatot tartunk a többi baráti ország illetékes kutatóintézeteivel is. Az általunk elért kutatási eredmények a gyógyszergyárak dolgozóinak áldozatos, odaadó és minden elismerést megérdemlő munkája nélkül nem realizálódhattak volna. Külön ki kell emelnünk 10 éves munkánk bemutatásakor azokat a jó és gyümölcsöző kapcsolatokat, melyek az Intézet és a gyógyszergyárak között kialakultak és amelyek lehetővé tették, hogy az általunk kidolgozott eljárások viszonylag gyorsan és a népgazdaság számára eredményesen kerüljenek nagyüzemi alkalmazásra. Munkánk ismertetésekor említést kell tennünk azokról a jó kapcsolatokról, amelyeket a külkereskedelemmel kiépítettünk. E kapcsolatok biztosítják számunkra a világpiaci tájékozottságot, a külkereskedelem számára pedig fokozott szakmai alátámasztást jelentenek. Szólnunk kell arról a megértő támogatásról, amelyet az elmúlt 10 év során felettes szervünk a Nehézipari Minisztérium vezetői és dolgozói részéről élveztünk és amely nélkül ilyen eredményes munkásságról nem számolhatnánk be. Intézetünk életének első 10 éve alatt a gyógyszerkutatás világszerte óriásit fejlődött, ez alatt az idő alatt az új gyógyszerek egész sorát fedezték fel. Az új antibiotikumok, kemoterapeutikumok megjelenésének eredményeképp a legtöbb bakteriális eredetű fertőző betegség, valamint a gümőkór, malária, egyes nagy vírusok által okozott megbetegedések hatékonyan gyógyíthatók. Míg 1949-ben csak három antibiotikum — a penicillin, streptomicin és klórtetraciklin -— volt forgalomban, jelenleg az orvos 32 különböző antibiotikum között válogathat. Űj természetes szteroid hormonok felfedezése és ezek átalakítása még hatékonyabb származékokká a gyógyászat különféle területein jelentős haladást jelent az endokrin zavarokon alapuló gyulladásos és túlérzékenységes eredetű kórképek egész sorának kezelésében. A neurofarmakológiának az utolsó években bekövetkezett ugrásszerű fejlődése új reményt jelent az orvostudomány egy oly ágában, az elmegyógyászatban, ahol eddig különféle kezelési módszerrel csak igen szerény eredményeket lehetett elérni. A fentiazin-származékok, ataraktikumok, egyes természetes alkaloidok jelentik a fejlődés különböző állomásait ezen a téren. A vegetatív idegrendszerre ható különféle támadáspontú vegyületek felfedezése oly fontos megbetegedéseknél, mint a magas vérnyomás, gyomor-, nyom bélfekély, görcsös állapotok stb. jelentett nagy haladást. Sajnos, e fejlődéssel szemben egyes területeken, mint pl. a daganatos betegségek, kisebb vírusok okozta kórképek, érelmeszesedés stb. terén az egész világon folyó kutatómunka ellenére a haladás nem kielégítő. A reuma és sok más krónikus betegség gyógyítása is távol van a végleges megoldástól. Az antibiotikumokkal szemben egyre növekvő rezisztencia is új, nehéz feladatot jelent a kutatásnak. Intézetünk második évtizedének feladatai között bizonyára szerepelni fog e megoldandó problémák egy része is, hisz Intézetünk munkaprogramjában örvendetesen egyre növekszik az eredeti új gyógyszerek utáni kutatás aránya. A gyógyszerfogyasztás ugrásszerű emelkedése nemcsak a hazai gyógyszerszükségletet fogja jelentősen fokozni, de valószínűleg exportlehetőségeinket is erőteljesen növelni fogja, úgyhogy a korszerű, a kémia és technológia fejlődésének megfelelő új gyártási eljárások kidolgozása is nehéz, de szép feladatot fog jelenteni Intézetünk dolgozóinak. Ügy gondoljuk, hogy Intézetünk eddig elért eredményei alapján remélhetjük, hogy az elkövetke-2 Gyógyszeripari Kutató Intézet 17
