Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
dr. Horváth István: Anyagcsere vizsgálatok és oxitetraciklin termelési kísérletek Streptomyces rimosusszal
a folyamat enzimkémiai tanulmányozására. Az átalakítási folyamat első lépése treonin dezamináz működéséhez van kötve. Folyamatban levő vizsgálataink azt mutatják, hogy ez az enzim nagy aktivitással van jelen a Streptomyces rimosusban és konstitutív jellegű. Talán ez az oka a nagyfokú átalakításnak. Az eredmények megbeszélése Ebben az összefoglaló dolgozatban röviden ismertettük az oxitetraciklinfermentálás technológiájának kidolgozása érdekében végzett kísérleteinket. E kísérletek első szakasza 2200—2500fxg/ml kitermelést biztosított üzemi méretben. A vasfermentorokkal ellátott üzemek szempontjából jelentősek vastoxicitási kísérleteink eredményei. Egy állandó üzemben levő és üzemzavar nélkül működő vasfermentor „biológiai védőrétege” biztosítja azt, hogy a fermentáció vastartalma az alatt az érték alatt maradjon, amely a Streptomyces rimosus termelését még nem befolyásolja a nálunk általános napraforgóolaj használata esetén. Ha azonban bármilyen üzemzavar, leállás vagy fertőzés következtében a táptalajok vastartalma emelkedik, pálmaolaj vagy metilénkék használata segítségével a fermentációk bármely, a fermentorban előforduló nagy vaskoncentráció mellett biztonságosan végezhetők. így e kísérletek eredményei az üzembiztonságot nagymért ékben fokozzák. 2200—2500 jug/ml-es termelési értékeket a kísérleti üzem fermentoraiban végzett kísérletek segítségével 3500—4000 /xg/ml-re sikerült emelni sűrű táptalaj használatával. A sűrűbb táptalaj termelést emelő hatása laboratóriumi körülmények között nem mutatható ki, s e megfigyelésünk újabb bizonyítékát adja annak, hogy a kísérleti üzem fermentoraiban igen fontos kutatási feladatot is el kell végeznünk a laboratóriumi eredmények nagyságrendi növelésén kívül. A szintetikus táptalajon végzett anyagcserevizsgálatok célja a termelés közben bekövetkező anyagcsereváltozások és oxitetraciklin-kitermelés közt összefüggés keresése. A kapott kísérleti eredmények óvatos értékelése arra mutat, hogy az oxitetraciklin szintézise aktív acetát segítségével történik és közvetett bizonyítékot szolgáltatnak Snell és munkatársai [10] radioaktív izotóppal végzett kísérleteihez. E következtetés a különböző kísérletekben megfigyelt piroszőlősav-termelési görbékből vonható le. Hasonló következtetésre jutottak Doskoeü és munkatársai (11]. A jól és rosszul termelő variánsok anyagcseréjének összehasonlításakor a legnagyobb különbséget a piroszőlősav-termelésben figyeltük meg. Ennek eredményei azt mutatják, hogy a rosszul termelő variánsnál elsősorban a piroszőlősav-hasznosítás csökken. A piroszőlősav-hasznosítás aktív acetáton át történhet. E következtetés helyességét bizonyítják a BS-21/37 jelzésű variánssal kapott eredmények. E törzs szerines táptalajon bekövetkező termeléscsökkenését kis mennyiségű alaninnal ki lehet védeni s ez a kis mennyiségű alanin — mint ezt már a kísérletek ismertetésénél is kiemeltük — a glükóz és szerin fogyasztását alig befolyásolja, de megszünteti a nagy piroszőlősavtermelést. Boretti és munkatársai (12], továbbá Shen [13] a foszfátionok klórtetraciklintermelést gátló hatásának okát keresték Streptomyces aureofaciensnél. Kimutatták, hogy egyes, a glükóz-anyagcserében résztvevő enzimek aktivitását foszfátionok gátolják, és ha e gátlások az ép micéliumban is bekövetkeznek, a glükóz-anyagcserét a foszfátion-koncentráció növelése a ,,hexóz-monofoszfát sönt”-ről az Embden— Meyerhof által leírt út felé tolja el. Az előbbi lehetőség heptulóz-foszfát keletkezéséhez vezet, amely véleményük szerint a klórtetraciklin prekurzorja lehet. Szintetikus táptalajon, szemben a szója-, keményítő- és olajtartalmúval, foszfát-ionok gátolják az oxitetraciklin-termelést Streptomyces rimosus esetében. Sejtmentes micéliumkivonatokban hasonló gátló hatások figyelhetők meg a glükóz-176
