Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
dr. Horváth István: Anyagcsere vizsgálatok és oxitetraciklin termelési kísérletek Streptomyces rimosusszal
ANYAGCSERE VIZSGÁLATOK ÉS OXITETRACIKLIN TERMELÉSI KÍSÉRLETEK STREPTOMYCES RIMOSUS-SZAL DR. HORVÁTH ISTVÁN osztályvezető A hazai penicillin-, sztreptomic-in- és a szintetikus kloramfenikol-gyártás megindulása után a magyar antibiotikum kutatás következő feladata valamelyik tetraciklin-esoportba tartozó antibiotikum termelésének megoldása volt. A kísérletek klórtetraeiklin-termelő Streptomyces aureofaciens-szel indultak meg, amely 5 jug/ml-es termelőképességű törzs termelőképességét ultraibolya-besugárzással és klórtetraeiklin kezeléssel 500 p.g ml-re emeltük. E kedvező laboratóriumi eredményeket a kísérleti üzem vasfermentoraiba igyekeztünk átvinni, a fermentáció erős vasérzékenysége miatt azonban — amelyet más laboratóriumokban is megfigyeltek [1.2] — a kísérletek nem haladtak előre. .Az oxitetraciklint termelő Streptomyces rimosus fermentálása az abban az időben rendelkezésünkre állott adatok szerint [3] könnyebben megvalósítható feladatnak látszott a vasfermentorokkal rendelkező magyar ipar számára. A termelésre használt táptalaj összetétele és a termelés alatt előálló pH-változások arra engedtek következtetni, hogy ennek az antibiotikumnak termelése vas jelenlétében is megoldható. Feltételezésünket az első kísérletek igazolták, és ezen antibiotikum előállítási eljárását intézetünkben gyorsan kidolgoztuk. Az első laboratóriumi kísérletek 1954. augusztus hónapban folytak, szeptemberben már kísérleti üzemünk sikeres termelési kísérleteket végzett. A gyorsan haladó fermentációs kísérletekkel párhuzamosan a kémiai osztály kidolgozta a feldolgozás technológiáját. így már decemberben a Chinoin-gyárban végezhettünk kísérleti gyártást, és 1955 májusában megindult az üzemszerű termelés. E dolgozatban az antibiotikum kutatásban általánosan használt módszerekkel elért eredményeket csak oly mértékben említjük meg, hogy beszámolónk egységes legven. Részletesen csak olyan kísérleteket ismertetünk, amelyek véleményünk szerint vág* az antibiotikum kutatás szempontjából, vág' a mikrobiológiai biokémia szempontjából újnak tekinthetők. A használt módszereket részletesen nem ismertetjük. utalunk már megjelent részletes dolgozatainkra [4, 5, 6]. Fermentációs technológia kidolgozása A fermentációs technológia gyors kidolgozása miatt az első kezdeti eredmények után, amelyek 600 ug ml termeléssel végződtek, a mikrobiológiai kutatások különböző irányokban egyszerre indultak meg. Foglalkoztunk a törzsfenntartás, oltóanyagkészítés és törzsjavítás kérdésével, igyekeztünk a legkedvezőbb táptalajösszetételeket laboratóriumi kísérleti körülmények között megtalálni és ennek eredményeit a kísérleti üzembe át Anni. A különböző jellegű kísérletek i gyüttesen azt eredményezték, hog* az oxitetraciklin termelést 2200—2500 pg ml-re emeltük. 11* 163
