Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Wix György: Mikrobiológiai eljárások a szteránvázas vegyületek szintézisében
volt kimutatható, ha a progeszteront és az androszténdiont alkalmaztuk együtt. Feltételezésünk ellen szólt azonban az, hogy az allopregnándiont olyan időpontban téve a tenyészethez, amikor az előzetesen beadagolt progeszteronból már túloxidált anyag is keletkezhet, a túloxidációt ekkor is meggátolta. Az allopregnándion tehát nem a túloxidáló rendszer kialakulását, hanem működését gátolja. Azokból az adatokból, hogy az adagolt telített és telítetlen szteroidok arányát változtatva a hatás változatlanul létrejön, arra következtettünk, hogy a gátlás nem kompetitiv természetű. Abból pedig, hogy minél hígabb tenyészetekhez adagoltunk progeszteront vág}' androszténdiont allopregnánclionnal együtt, annái kifejezettebbé vált a KSH, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy itt az ún. irreverzibilis, nem kompetitiv gátlás egyik különleges esetével találkoztunk. Miközben ugyanis az allopregnándion gátolja a diéndion túloxidációját, közben maga is belép az oxidációs sorba, és átalakul diéndionná. A gátló anyag koncentrációja tehát az időben csökken, és végül elér egy olyan határértéket, amikor annak ellenére, hogy a kísérletek tanúsága szerint „irreverzibilisen” kötődik a túloxidációt kivitelező enzimrendszer felületén, már nincs olyan koncentrációban jelen, hogy az összes enzimet gátolni tudja ; ekkor indul meg a túloxidáeió. Ezért tapaszt alhattuk már a rázott kísérletekben is, hogy a KSH-nál a túloxidáeió csak egy ideig gátolt, de végül mégis bekövetkezik. Itt folyik tehát eg}' vetélkedés, de nem a szubsztrátuniók, hanem az allopregnándiont lebontó és a diéndiont lebontó enzimrendszerek között az allo-vegyületért. így érthető, hogy a tenyészet hígításával a szteroidok és az enzimek arányát a szteroidok javára megváltoztatva, miért válik kifejezettebbé a KSH. Fermentoros kísérletekben az oxidáció sokkal gyorsabban zajlik le, mint a rázott tenyészetekben, és így a KSH is sokkal hamarabb megszűnik. Rázott kísérletekben azért lassúbb az oxidáció, mert az aceton, amiben feloldva adagoltuk a tenyészethez az átalakítandó szteroidokat, lassabban vág}' alig tűnik el. Az acetonról pedig tapasztaltuk, hogy lassítja a diéndion képződést, sőt magasabb koncentrációban teljesen gátolja. Ezért, ha rázott tenyészetekből nitrogénátáramoltatással kiűzzük az acetont, ott is gyorsabb lesz az oxidáció és a KSH megszűnik. Ennek megfelelően fermentoros kísérletekben is gátol az allopregnándion addig, amíg acetont adagolunk a tenyészethez. Ez a megoldás azonban üzemileg nem jól kezelhető. A KSH-hoz hasonló kölcsönhatást szteroidok között /3-oxiszteroid-dehiclrogenázoknál Marcus és Talalay írtak le. Kísérleteikben az enzimfelületekhez erősen kötődő ösztra-l,3,5-trién-3-ol gátolta jelentősen a nevezett enzim működését. Itt a gátlás kompetitiv természetűnek bizonyult. Eredményeik abból a szempontból állíthatók párhuzamba adatainkkal, hogy az ő kísérlet-sorozatukban is csak a A-4,3- keto- és az allo-sorbeli vegyületek bizonyultak jól átalakítható szubsztrátumoknak. A normál-sorbeli vegyületek lassabban és gyengébb kitermeléssel voltak átalakíthatok. Allo-struktúrák interferenciáját A-4-3-keto vegyületek lebontásával állati szövetekben is leírták : glikirretinsav patkánymáj -szeleteken és egész állatban végzett kísérletekben gátolta a dezoxikortikoszteron lebontását [1]. Szemben az allopregnándionnal kapott adatokkal a pregnándion nem ad KSH-t. Jelenlétében a A-4,3-keto-vegyületekből lassabban keletkezik diéndion, de a kitermelés nem haladja meg a kontroli-lombikokban kapott értékek összegét. Allopregnenolon és A-16-allopregnéndion ezzel szemben jól megfigyelhető KSH-t mutatnak. A hatás létrejöttéhez tehát valóban az A : В gyűrűk allo-konfigurációja a feltétel. Az allo-vegyületekhez hasonlóan az ösztronnál is egy síkban helyezkedik el az A és В gyűrű, és ez a vegyület is teljes mértékben gátolta a túloxidációt a Talalay-féle kísérletek keltette várakozásnak megfelelően. 141
