Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Wix György: Mikrobiológiai eljárások a szteránvázas vegyületek szintézisében
MIKROBIOLÓGIAI ELJÁRÁSOK A SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN DR. WIX GYÖRGY tudományos munkatárs Л) Irodalmi összefoglalás. B) Papírkromatográfiás meghatározási módszerek. C) Mutációs kísérletek a mikroorganizmusok szteroidoxidáló képességének befolyásolására. D) Új fermentációs módszer a szteroidok mikrobiológiai átalakítására. E) A Ai,t—androsztadiéndion üzembiztos termelésének módszere. A) IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS 1949-ben írták le, hogy a kortizon és a hidrokortizon alkalmasak a reumatoid artritisz tüneti kezelésére (56). Ettől az időponttól kezdve világszerte nagy energiát fektettek be ilyen típusú vegyületek racionális előállítását biztosító kísérletekbe. A szintézisek legnehezebben kivitelezhető része a 11-es oxo- vagy jS-oxi-csoport kialakítása volt. Rentábilisan ezt a kérdést Peterson és Murray szabadalma [94] oldotta meg 1952-ben: Rhizopus nigrieans-szal kiváló termeléssel alakították át a progeszteront 11-a-oxiprogeszteronná. A gyógyszeriparban nem ez volt az első mikrobiológiai szteroid-átalakítás: Marrwli és Yercellone 1937—39-ben írták le és tisztázták az élesztő segítségével végzett tesztoszteron-gyártás körülményeit [73]. 1949-ben Krámli András és Horváth János írták le először a hidroxil-csoport enzimatikus bevitelét mikrobiológiai úton a szterán-vázba, amikor beszámoltak a koleszterin 7-hidroxi-koleszterinné történő mikrobiológiai oxidációjáról. Számos kutató kiterjedt munkájának köszönheti az összehasonlító biokémia azt a szép eredményt, hogy mikroorganizmusokkal megközelítőleg mindazok az átalakítások elvégezhetők, amelyek az emlős szervezetben ismertek, sőt a mikroorganizmusok olyan oxidációkat is elvégeznek, amelyeket állati szervezetekben eddig még nem figyeltek meg. Számos, kiváló összefoglaló munka foglalkozik ezeknek az oxidációknak az ismertetésével. Röviden felsorolva, hogy milyen organizmusok képesek a szteroid vázon módosításokat eszközölni, azt kívánom kiemelni, hogy milyen körülmények, szerkezeti adottságok befolyásolják ezeket a reakciókat. Az 1-es, ill. 2-es szénatomot érintő átalakítások Talajból izolált Penicillium species-szel írták le a A4-androszténdion átalakítását 1 -a, ill. 2-y3-oxi-származékká [27]. Streptomyces species-ekkel viszont a Reieli■stein-féle S vegyületet alakították át 2-yS-oxivegyületté [58]. Rhizoctonia-féleségekkel ugyanezt az oxidációt elvégezve egy 1-oxi-származék keletkezését figyelték meg. Rhizoctoniákkal egyébként az oxi-csoport 11-es helyen történő kialakítását is leírták [45]. Egy Streptomyces speciesszel a 9-fluor-hidrokortizont alakították át 1-oxiszármazékká [79]. Ezek az oxidációk közbeeső lépések is lehetnek a Ax-es kettőskötés kialakításánál. Ezt az elméleti következtetést alátámasztják Kushinszky kísérletei: Corynebacterium simplex-szel (68), amelyről több közlemény [3, 57, 98] bizonyítja, hogy különböző szerkezetű szteroidokba beépíti a Ax-es kettőskötést, kimutatta, hogy nor-tesztoszteronból ösztront és ösztradiolt képez, de egyes kísérletekben jelentős Gyógyszeripari Kutató Intézet 97
