Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Autótechnika
Külön foglalkozunk a mai motortechnika egyik, a kísérleti szakaszon ugvan már túljutott, de a széleskörű elterjedéstől még mindig távol álló ágazatával, a benzinbefecskendezéssel. Általánosabb alkalmazása érdekében a jelek szerint ugyan változatlanul tesznek erőfeszítéseket a különböző gyárak, felismerve azt a tényt, hogy a hagyományos benzinporlasztó, a karburátor további tökéletesítése mind nagyobb akadályokba ütközik. A porlasztók már most is nehezen tudnak eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek, és egyben bizonyos mértékig korlátozzák is a benzinmotorok kívánatos továbbfejlesztését. A benzin befecskendezés lényegében nem jelent mást, mim a dieselüzemben már régóta alkalmazott tüzelőanyag-befecskendező berendezés átalakítását. Ez egyébként már régebben, a második világháború idején meg is történt, amikor repülőgépmotorokat benzint efecskendezők segítségével kényszerítenek nagyobb teljesítmények kifejtésére. A benzinfecskendezés ennek a célnak eleget is tudón tenni, és bár a berendezés élettartama rövid volt, a meghatározón idejű üzem során megbízhatóan viselkedett. Annak érdekében, hogy az autóipar rendszeresen alkalmadon benzinbefecskendező berendezéseket, elsősorban azok gyártási költségeit kellen lényegesen leszorítani. Megbízhatóság, tartósság terén már kielégítő eredmények mutatkoznak, ami főként annak tulajdonítható, hogy a szivattyúelemek és porlasztók szükséges kenését, olajozását megfelelően biztosították. Az nem kétséges, hogy a benzinbefecskendezéses eljárás útján a benzinüzemű motorok teljesítményét lényegesen növelni lehet, részben a hengerek töltésének ilyen módon elérhető javításával, részben a befecskendezés révén fokozható kompresszió viszony segítségével. A benzinbefecskendezés mindezeket az előnyöket a kétütemű és a négyütemű motoroknál egyaránt képes nyújtani, de különösen az előbbieknél látszott alkalmazása kívánatosnak. A kétütemű motoroknál ugyanis a befecskendezés a teljesítménynöveléssel egyidejűleg jelentős fogyasztáscsökkenéssel jar, ami a négyütemű motoroknál is előnyös, de különösen kívánatos a kétüteműeknél. Azáltal, hogy a kétütemű motoroknál a benzinbefecskendezés lehetővé teszi az olajozási rendszer függetlenítését, ismét csak előnyös helyzet adódik. A kétütemű motor nyugodtabb üresjárásat is elősegíti az ilyen rendszer, amely a korábbi jelektől eltérően most mégis inkább a négyütemű motoroknál kerül bevezetésre. Ma még ugyan ritkaság, és Európában éppúgy, mint Amerikában inkább csak néhány gyár különleges típusainál, többnyire csak külön kívánságra kerül beépítésre, amikor is a felsorolt előnyök mellett még a motorok hideg indítását is kedvezően befolyásolja. Többnyire az alacsony nyomású, a motor szívócsövébe irányuló befecskendezést alkalmazzák, és ilyet találunk a képeken látható Mercedes Benz 220 SE jelzésű kocsik motorjainál is. Ugyancsak az alacsony nyomású, szívócsőbe fecskendező eljárási elveknek megfelelő kivitelben készül az angol Lucas berendezés, amelyet többek között a Jaguar versenyautókon, de néhány sorozatgyártású Jaguar kocsin is használnak. Ennek a benzinbefecskendező berendezésnek jellegzetes tartozéka a villamos motorral hajtott szivattyú, amelyet a kocsi benzintartályában helyeznek el. Ez a túlnyomás-szabályozóval és tüzelőanyag főszűrővel kombinált szivattyú 7 art nyomással folyamatosan szállítja a benzint egy forgó elosztóba, amely a megfelelő időpontban benzinnel látja el a hathengeres motor befecskendező fúvókéit. A motor n7<*mi követelményeinek megfelelő adagolást a forgóelosztó belsejében levő dugattyú biztosítja. Ennek a dugattyúnak lökethosszát a tüzelőanyag Mercedes Benz 220 SE benxinbefecskendezős motor
