Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Autótechnika
alvázkereten vannak-e elhelyezve, vagy pedig önhordó karosszériához kapcsolódnak. Az autónál alvázról és karosszériáról beszélünk, akár egyik, akár másik építési elv szerint készült típusról van szó. Az acéllemezből sajtolt önhordó karosszériák ugyan 1935 óta kezdtek csak tért hódítani, és eddig az időpontig kizárólag önálló vázszerkezeteket alkalmazott az autóipar. Az ilyen, hossztartós, gerinctartós vagy úgynevezett X-merevítésű vázak hordozták az autó valamenny. részét és természetesen a kocsik hasznos terhelésének súlya is a vázra nehezedett. A vázszerkezet ugyan a kocsi kerekein, illetve tengelyein keresztül a teljes súlyt az úttestnek adja át, de a haladás közben fellépő nagy tömegerők is a vázra hatnak. A váz szerepe tehát nem csekély, és ennek megfelelő kialakítása az autó üzeme szempontjából is alapvető fontosságú. önhordó karosszériás konstrukcióknál a váz mint különálló szerkezeti elem tulajdonképpen elmarad, és magát a felépítményt alakítják ki olyanná, hogy az alkalmas legyen az összes erőhatás felvételére. Az önhordó karosszériás autók számos előnnyel rendelkeznek az alvázas kocsikkal szemben és ma már túlsúlyba kerültek. Valószínű azonban, hogy még a jövőben is fognak építeni olyan személyautókat, amelyeknél a különálló alvázat megtalálhatjuk. Ennek oka elsősorban az, hogy alvázas megoldás esetében könnyebb egy-egy alaptípusként gyártott vázszerkezetre különböző kivitelű karosszériákat építeni, vagyis az adott vázszerkezetre az igényeknek megfelelő normál vagy speciális karosszériák egyszerűen rácsavarozhatók. Az alvázkeretes építési módnak ezek az előnyei mégsem veszélyeztetik az önhordó karosszériás konstrukciók további térhódítását. Az a tény, hogy az önhordó karosszériás kivitelű autóknál a szerkezeti anyagok, különösen az acélok jobb hatásfokkal alkalmazhatók, már egymagában is döntő előny. A modem autóipar, amely a kocsik előállítási költségének csökkentésére legalább annyira törekszik, mint a gyártmányok építési súlyának leszorítására — és ez utóbbi nem kevésbé befolyásolja az előállítási költségeket — az önhordó szerkezetek gyártására rendezkedik be. /Az önhordó szerkezetek nagyobb csavarószilárdsága ui. jobb menettulajdonságokat eredményez, és az önhordó kocsiszekrényben az utasok biztonsága is fokozódik. Azáltal pedig, hogy a váz és a karosszéria itt szoros egységet képez, a menetközben fellépő rázkódások is kevesebb zörejt idéznek elő. Végül pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a mai széles kocsik építése könnyebben oldható meg önhordó elv alapján, mint a külön alvázkerettel. A súlycsökkentés területén az önhordó szerkezet igen jelentékeny szerepet játszik. Például egy nagy kategóriába tartozó autó alvázkeretének súlya 90—120 kg, de ha az ugyanilyen méretű kocsit önhordó elv szerint Az alvázkeretes építési mód mozgóképes egységgé fogja össze a motort, az erőátviteli részeket és a futóművet. A képen látható alvázszerkezet két hossztartóból álló, kereszt merevítésű alvázkeretet mutat
