Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)

Autógyártás

Zaporozsec kiskocsik a futószaiicon

az emberi munka mindinkább a gépek, automata berendezések kezelésére, azok irányításira korlátozódik.

Az autógyártás folyamata, amely bonyolult gépeket, tekervényesen vezetett futószalagokat, különleges szerelőszerszámokat kíván, mindinkább mechanikus tevékenység, és a szerkezetek összeállítása nemcsak hogy nem igényel erőkifejtést, de lemond a szakemberi ügyességről is. Sok esetben az irányítás, az ellenőrzés sem emberi beavatkozás, hiszen elektronikus szabályozókra, elektronikus ideggócok vezérlésére lehet bízni a gyártás legkritikusabb állomásait.

Ha valaki csupán végigsétál egy modem autógyár üzemeiben, megáll az előtte haladó futószalag mentén, az a benyomása, hogy ott minden magától megy. Emberekkel mindinkább csak az összeállító, szerelő fázisoknál találkozik, másutt hosszú gépsorok mellett is csak néhány kezelőszemélyt talál. Mielőtt azonban igen röviden összefoglalnánk az autógyártás legjelentősebb szakaszait, szükséges kitérni arra is, hogy még a legnagyobb autógyárak sem rendezkedtek be valamennyi szerkezeti eiem. valamennyi felszerelési cikk házon belüli előállítására. Többek között a villamos berendezések, akkumulátorok, gyújtógyertyák, fényszórók, vagy a fékberendezések, a gumiabroncsok és még számos, a kész kocsin megtalálható cikk általában nem az autógyárak területén, hanem idegen üzemekben készül. így azután az autógyárak mégsem mutatják teljes egészében, hogyan is jön létre az autó.

Európában például csak a legnagyobbak készítenek saját üzemeikben vasércből acélt és öntvényeket. Túlnyomó többségük acéltömböket

199