Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)

Az autóról

J. Terian egy fiatal szovjet formatervező ZIL modellje rövidesen már az új vonalú kocsi hagyj a el a futószalagokat. A kipróbált fődarabok pedig lehetővé teszik a különleges szállítókocsik, mikrobuszok gazdaságos előállítását, a jól ismert Nysa, valamint Zuk típusok termelésé­nek fokozását. Tovább kísérleteznek a legkisebb kategóriában is, ahol a Mikrus törpekocsi erősített kivitelének megjelenésére számíthatunk. A gyártási adatokat tekintve i960—1965-re a terv a lengyel autóipar nagyarányú fejlődését irányozza elő. Ha az 1958-ban gyártón kocsik számát 100-nak vesszük, 1960-ban 155, míg 1965-ben 230 a termelés növekedé­sének aránya. Néhány szóval vázoltuk csak a Szovjetunió, Kína, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és végül Lengyelország autóipará­nak, illetve személygépkocsigyártásának helyzetét és a közeljövőben meg­valósításra váró terveket. A tények és adatok hiányos felsorolása is alkal­mas annak bizonyítására, hogy a baráti államok együttműködése az egyes országok autóiparának harmonikus, töretlen fejlődését eredményezi, Konkurrenciaharcok nélkül, közös munkával, a tervek összehangolásával jött létre és most mind kedvezőbb körülmények között fejlődik még nagyobb méretűvé az új szocialista autóipari szektor, amelynek már mai típusprogramjában is szerepelnek mindazok a személygépkocsik, amelyekre az autóközlekedés reális igényt tart. A jövő terveinek készítésére hatalmas kiterjedésű apparátus, számos tudományos kutatóintézet rendezkedett be. A kutatás nem csekély költségei viszont gyorsan térülnek meg, hiszen a különböző országok gazdasági együttműködése során egy-egy új konstrukció vagy technológiai folyamat egyidejűleg több gyárban is bevezetésre kerülhet és nem csupán elszigetelten hasznosítható. A tömeggyártás különben is gazdaságossá teszi a jelentős beruházásokat, a kutatási- és az automatizálással járó költségeket. A szovjet autóipar már berendezkedett a százezres szériákra, a népi de­mokratikus országok autógyártóinak pedig most már szintén megvannak a lehetőségeik a nagy sorozatokból adódó termelési előnyöket kiaknázni. A szocialista országokban gyártott autók néhány adatának táblázatba foglalásával szereménk megkönnyíteni annak a típusprogramnak áttekin­tését, amely már elérte, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig terjedő kor­szerű autótípusokkal rendelkezünk. Nem szerepelnek ugyan a táblázat­ban sem Kína új autói, sem a lengyel törpeautó, a Mikrus, és nem említ­jük azokat a kocsikat sem, amelyek csak prototípusoknak tekinthetők. Ezek nélkül is 500—5980 cm3-es hengerűrtartalomig megtaláljuk itt a modem autóépítés követelményeinek megfelelő autók minden típus­­változatát, többnyire olyan kocsikat, amelyek ma már nálunk is meg­szokottak. De nemcsak a mi utainkon, hanem sok más országban is meghonosod­tak ezek a típusok. Legtöbbjük merész, ötletes szerkezeti megoldásokkal, megbízható és gazdaságos üzemével hódít a nyugati piacokon is, ahol pedig a számtalan különféle gyártmány és típus versenyében nem könnyű tért nyerni. Ebben a könyvben az autótechnika újdonságainak bemutatására törek­szünk, tehát szerepeltetjük az öt világrész autóinak érdekesebb szerke­zeti megoldásait. Olyan gyárak modelljeit, amelyek évtizedek óta zavar­talanul fejlesztették a konstrukciókat, növelhették a gyártási darab­számokat, és olyanokét is, amelyek csak nemrégen jelentkeztek az autó­építés területén. Az utóbbi évek kétségtelenül alapvető változásokat hoztak és hoznak a világ autótermelésében. Mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy amíg például 1949-ben a világ autóinak még 84%-át Amerika gyárai adták, 10 évvel később már 56%-ra esett vissza ez a szám. Tudnunk kell ui. hogy az USA autótermelését főként az európai kocsik sikerei hozták hátrányos helyzetbe, az európai autógyártásban viszont mindinkább tért hódítanak a szocialista országok autótípusai. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom