Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
A holnap autói
Ha A Wankel-motor — amelynek lökettérfogatát másként kell értenünk, mint a hagyományos motorok hengereinek űrtartalmát — mégiscsak megkívánja, hogy a dugattyús motorhoz hasonlítsuk. Az elsőnek bemutatott, 29 lóerős Wankel-szerkezet a kamra-nagyság figyelembevételével 125 cm3 lökettérfogatú dugattyús motornak megfelelő nagyságrendben került említésre. Megítélésünk szerint egy ilyen rendszerű motornál nincs jelentősége annak, hogy űrtartalom szerinti besorolást kapjon, hiszen építési térfogata, illetve teljesítménysúlya sokkal inkább ki tudja fejezni lényegét. Működését, szerkezeti elemeit viszont célszerű egy dugattyús, négyütemű motorhoz hasonlítani, éppen ezért egy ilyen jellegű, kéthengeres motort is feltüntetünk a mindössze két mozgó-alkatrészes Wankel-vázlat mellett. Tulajdonképpen résvezérléses, négyütemű munkafolyamatban üzemelő motorról van szó, amelynél különböző fázisokban három munkatér lép működésbe. A Wankel-motor azonban rendelkezik a kétüteműeknél ismert előnnyel is, amely abban nyilvánul meg, hogy fordulatonként egy-egy munkaütemet bonyolít le. A gázcsere viszont a négyütemű motorokhoz hasonlóan mechanikus elmozdulás következtében történik. A négyrészes ábra a motor működési vázlatát jelzi, ahol 1 állásban legkisebb a kamra, de a 2 és 3 állásban növekszik, miközben a szívórés nyitva van. A 4 állásban befejeződik a szívó-ütem, az 5, 6, 7 állásban pedig már sűrítés történik. A 7 állásban ad szikrát a gyertya, és a #, 9, 10 állásban megy végbe a terjeszkedés. Ekkor kezd nyitni a kiáramlórés, hogy a 11 és 12 állásban megtörténjék a gázok kipufogása. I48
