Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
4. Dr. Kende Béla: A szellemi tulajdon jelene és jövője Magyarországon
alkotások, könyvtárnyi anyagok (jogkövetkezmény nélküli) igénybevételének lehetősége súlyos jogi problémákat jelent és jelenthet. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az alkotások jogosulatlan használóinak tömege korlátok közé szorítandó. Centenáriumi ünnepelés alkalmával sem illetlen azonban arra rámutatni, hogy nemcsak a szerzői jogok területét, hanem a szabadalmi jogok területét érintő jogsértések bírósági orvoslása Magyarországon is rendkívül lassú. E lassúságnak tudható be. hogy mindenütt törekednek a választottbírósági eljárás igénybevételével történő megoldásra. IV. A SZELLEMI TULAJDON JÖVŐJE A múltba tekintve és a jelen helyzetet vázolva úgy vélem, hogy a jövő képét optimista módon lehet felrajzolni. A jövő útja nem lehet más, mint az alkotásokhoz fűződő jogok fejlesztése, a hatályos joghoz fűződő gyakorlat kifejlesztése és e gyakorlat közkinccsé tétele. Biztos vagyok abban, hogy a jövő eredményt hozó és gyümölcsöző lesz, ha mindannyian harmóniában és megfelelő toleranciával - szakmánkon belül egymást megbecsülve - ezen kívánunk munkálkodni. because die How of information has nearly no limits. Access to data-bases, the possibility to use creative works and different materials available in libraries without legal consequences entails and might entail serious legal problems. Further, it should not be left out of consideration that the mass of the users of creative works without entitlement should be limited. Even when celebrating die centenary it is not improper to observe that court remedy in cases when authors’ rights and patent rights had been violated is extremely lengthy in Hungary. Due to die fact diat court procedure is very' protracted everywhere preference is given to apply to the Court of Arbitradon. Looking into die past and authining die present situation, we can be opdmistic when speaking of the future. The way to follow is to develop die rights pertaining to creative works and to keep on developing the pracdce adhering to die laws being in effect, as well as to make this pracdce a „common property". I am convinced that the future will be fruitful, bringing success if we all are working with persistence to realize diis aim in harmony, with adequate tolerance. IV FUTURE OF THE INTELLECTUAL PROPERTY 66
