Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
2. Dr. Gödölle István: Alapelvek a szabadalmi jogban: 100 éves a magyar szabadalmi jog
A társadalom is többféleképpen tekinthet a feltalálóra. Voltak korok, amelyekben nem tartották fontosnak a találmányokat, ezzel szemben nagyra értékelték a művészeteket és a tudományt. Klasszikus példa erre az ókori görög világ. Az ipari forradalom óta a társadalom értékeli a találmányokat, és általában megbecsülés övezi a feltalálót. Az erkölcsi megbecsülésen túl, épp a szabadalom jogintézményével, a társadalom anyagi elismerést is biztosít. A szabadalmak tekintetében azonban megoszlottak a nézetek. Még a magyar szabadalmi jogot megelőző időkben, pl. Mária Ttrézia és II. József uralkodása alatt - a fiziokraták hatására - úgy vélték, hogy a találmányi privilégiumok inkább ártanak, mint használnak a nemzetgazdaság fejlődésének. A teljes gazdasági liberalizmus hívei a szabadalmakat a gazdaság számára kifejezetten károsnak tartották. Ennek hatására pl. Hollandiában 1869-ben visszavonták a korábbi szabadalmi törvényt, és azt csak 1912-ben helyezték újra érvénybe.7 A legtöbb Európai országban még nem is oly régen nemzetgazdasági megfontolások miatt a vegyi termékek ki voltak zárva a szabadalmi oltalomból. A szocialista jogrendszerek a feltaláló erkölcsi és anyagi ösztönzését fontosnak tartották, de a személyeknek adott kizárólagos jog helyett az állami tulajdont részesítették előnyben, ezzel kívánták elősegíteni a találmányok minél szélesebb körű hasznosítását. Ma nemzetközileg általánosnak mondható a klasszikus típusú szabadalmi oltalom, mint a feltaláló, illetve a találmány létrehozásába befektetéseket eszközlő vállalat ösztönzésének és a nemzetgazdaság fejlesztésének eszköze. Ezt a felfogást tükrözi az 1995. évi szabadalmi törvény preambuluma is.8 TA. Edison is the archetype of such inventors. The society can relate to the inventors in a number of different ways. There were periods when inventions were not considered important but arts and sciences enjoyed a high social prestige. A classic example is the ancient Greece. Since the industrial revolution the society has respected inventions by giving appreciation to the inventors. In addition to moral recognition, die society provides material compensation through the legal institution of patents. People were, however, divided over the issue of patents. Prior to Hungarian patent legislation, during the reigns of Maria Theresia and Joseph II the physiocrats made the monarchs believe that patent privileges harmed rather than benefited the economic development. Believers in complete economic liberalism thought that patents were totally harmful for the economy. As a consequence, the Netherlands for example repealed the patent act in 1869 and restored it in 1912 only.7 It was not long ago when economic considerations made most European countries to exclude chemical products from patent protection. The socialist legal systems stood for the moral and material encouragement of inventors, but instead of granting exclusive rights to individuals they favoured state property with the intention of promoting the widest possible application of inventions. Tbday, the classic patent protection is the internationally accepted means of encouraging inventors and the companies which make investments into the implementation of the inventions, and of developing national economies. This idea is rellected in the preamble of the 1995 Patent Act.8 45
