Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
még inkább áttekinthetetlenebbé tették a szabadalmi jogok rendszerét. Különösen feltűnő volt ez az 1959. évi IV törvény (Polgári Törvénykönyv) korszerű, átfogó szabályozórendszerével összevetve. Ugyanakkor az új gazdasági mechanizmus előszelei is fujdogálni kezdtek, mert kiderült, hogy a szigorú tervgazdálkodáson alapuló merev gazdasági szabályozás nem képes fellendíteni az országot. Ennek megfelelően jobban előtérbe kerültek a piaci kapcsolatok, az áru- és pénzviszonyok. Az 58/1967 (XII. 19.) Korín, számú rendelet megszüntette a találmányok ingyenes átadását, így előidézte szabadalmi téren a vállalatok anyagi érdekeltségét. A 2047/1967 (Vili.20) Korm. számú határozat újból meghatározta az Országos Találmányi Hivatal feladatait és hatáskörét; a Hivatal feletti felügyeletet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke gyakorolta (ez így is maradt 1994. júniusáig). A fentiekből világosan kiderül, hogy égetően szükség volt egy új, átfogó, korszerű szabadalmi törvény megalkotására. Ezt az igényt elégítette ki az 1969. évi II. törvény, az ennek végrehajtására kiadott 4/1969 (XII.28.) OMFBIM. számú rendelet és a bírósági eljárásokról kiadott 9/1969 (XII.28.) IM. számú rendelet . Ezek a jogszabályok voltak hatályban több módosítással egészen 1995. december 31-ig. A szabadalmi törvény felépítésében érvényesültek az előző szabadalmi törvényben megtestesült tendenciák, ugyanakkor jelentkezett az iparilag fejlett országok modernizált törvényeinek hatása is. Ezeket azonban be kellett illeszteni a lazuló, de létező szocializmus és tervgazdaság keretei közé. A szabadalmi törvény jellegzetességei közül az alábbiakat emeljük ki:- a jogi oltalom formája kizárólag a szabadalom; they made the system of patent rights even more obscure. This was especially noticeable when compared with the up-to-date and comprehensive regulation of the 1959 Act IV (Civil Code). This period also saw the beginnings of the so-called ‘new economic mechanisin’: it had turned out that the rigid economic regulation based on strict central command could not possibly lead to the nation’s development. Accordingly, markets, commodities and money became more emphatic. Government decree 58/1967 (XII. 19.) abolished the free transfer of inventions, thus making companies financially interested. Government order 2047/1967 (VIII.20) redefined the responsibilities and the powers of the National Office of Inventions; the Office was accountable to the President of the National Council of Technical Development (in force until June 1994). It should be clear that a new comprehensive legislation was badly needed. This requirement was met by the 1969 Act II, the accompanying decree 4/1969 (XII.28) OMFB-IM, and decree 9/1969 (XII.28) IM on court proceedings. With a couple of amendments, these regulations were in force up to 31 December 1995. The structure of the Patent Act reflected the ideas of its predecessor, while the effect of the modern legislation of industrialised countries was also felt. These, however, had be fitted into the framework of socialism and command economy, which had been getting more flexible but still existed. The following features of the Patent Act should be highlighted:- the exclusive form of legal protection are patents; 31
