Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
létesítését, valamint a Szabadalmi Közlöny kiadását. A Szabadalmi Közlöny első száma 1896. június 20-án jelent meg, ennek volt horvát nyelvű kiadása (Povlaskieni Viesnik) is. A „Bejelentés találmányok szabadalmazásáról" című rovatban az 1. sz. bejelentés: Fleischmann Albin kereskedő (Graz): Újítások ingeken. A „Megadott szabadalmak" rovat 1. sorszáma: Pitsch Márton gyáros (Charlottenburg): Sebvédő hüvely. A Szabadalmi Közlöny azóta is folyamatosan megjelenik, így tehát most 100. évfolyamánál tart. A törvénnyel kapcsolatos legfontosabb rendelkezések voltak az 573/1896. KM. számú rendelet (az 1895. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról), a 733/1896. sz. elnöki rendelet a Szabadalmi Hivatal szervezeti és ügyviteli szabályzatáról, és a 734/1896. sz. elnöki rendelet a Szabadalmi Tánács ügyviteli szabályzatáról. Ebben az állapotban, ilyen jogi lehetőségek között indult el a Szabadalmi Hivatal, amely különböző neveken, különböző feltételek között, világháborúk, forradalmak és diktatúrák alatt is, 100 éve fenn tudta tartani magát és az iparjogvédelem ügyét. Annak ellenére, hogy a szabadalmi törvény alapos munkával készült, kritikája mégis hamar jelentkezett mind a feltalálók, mind az ipar részéröl. Egy 1915. évi törvényjavaslat (alkotója Schuster Rudollj szerint a szabadalmi törvényeknek kellene változniuk a leggyakrabban a világon. A szabadalmi törvényeknek ugyanis az a hivatásuk, hogy gyakran változó jogi és közgazdasági viszonyokat szabályozzanak. Nehéz vitába szállni ennek a véleménynek az igazságával; az 1895. évi XXXVII. törvényt dicséri, hogy módosításokkal, kiegészítésekkel mégis fenn tudott maradni 75 éven át. Sok új törvénytervezet született (1905, 1909, 1915, 1928, 1934, 1943), ezek egyike sem jutott el azonban elfogadásig. June 1896, and it even had a Croatian edition ("Povlaskieni Viesnik"). No. 1 under the “Applications for invention patents" section read as follows: Albin Fleischmann, retailer (Graz): Inventions on shirts. No 1. under “Patents granted" was: Márton Pitsch, industrialist (Charlottenburg): Wound-protecting sheath. The Patent Gazette has been published ever since: so this year will produce Volume 100. The most important decrees concerning the law were 573/1896 KM decree (on the implementation of the 1895 Act XXXVII), the 733/1896 decree on the organisation and administration of the Patent Office, and the 734/1896 decree on the administration of the Patent Council. Started under this legal framework, the Patent Office has been able to survive world wars, revolutions and dictatorships under different names and under different conditions for 100 years. Though preceded by a thorough preparation, the Act was soon attacked both by inventors and industries. In 1915 a bill (drafted by Rudolf Schuster) suggested that it was patent legislation that should be amended the most frequently as it was to regulate changing legal and economic conditions. It would be hard to deny the truth of this statement; the 1895 Act XXXVII deserves all praise that, together with amendments and additions, it could still live for 75 years. Numerous bills were later drafted (1905, 1909, 1915, 1928, 1934, 1943) but none became a law. The Act could not possibly have survived without amendments and additions which adjusted it to the 23
