Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
Magyarországon nem létesült fehér festék gyár. Gyári szabadalmak adományozása a XVIIÍ. század kilencvenes éveiig jellemző, bár a XIX. század huszas éveiig még találunk belűlük néhányat mutatóban. A találmányi szabadalmak inkább felelnek meg a jelenlegi szabadalom fogalmának. Ezek mindig a technikai fejlettség egy adott fokán jelentek meg, Angliában 1623-ban, Franciaországban 1791-ben szabályozta törvény a találmányi szabadalmakkal kapcsolatos kérdéseket. A kevésbé fejlett Ausztria-Magyarországon is volt igény a találmányok oltalmára, de törvény ezt csak a XIX. század elején szabályozta. Addig, akárcsak a gyári szabadalmak esetében, a találmányi szabadalmak adományozását nem szabályozta törvény, csak királyi kegy. 1711. szeptember 4-én Eleonora Magdolna, Magyarország királynéja és régense Lothar Vogemontnak találmányi szabadalmat adományozott malmok és egyéb gépek készítésére. Mivel az adománylevelet mint Magyarország régense is lepecsételte, ez tekinthető az első magyarországi találmányi szabadalomnak. 1. József és 111. Károly 10-30 évre adtak kizárólagos szabadalmakat, közhasznú találmányokra. Mária Térézia és II. József iparpolitikája viszont nem kedvezett a találmányi szabadalmaknak, mivel véleményük szerint a kizárólagos szabadalmak az iparra korlátozóan hatnak. Ennek megfelelően Mária Térézia a találmányi szabadalmak korlátozását úgy kívánta elérni, hogy a hatóságokkal szigorúan vizsgáltatta, hogy a találmány új-e, hasznos-e, célszerű-e és az adott iparágnak a kizárólagos szabadalom adományozásával elszenvedett sérelme arányos-e azzal az előnnyel, amelyet az állam a kizárólagos szabadalom adományozásával elér. II. József lerövidítette az oltalmi időt, betiltotta a szövőgépek szabadalmazását, lényegében no white paint factory was set up under this deed in Hungary. Factory patents were fairly typical until the 1790s, and became increasingly rare until the 1820s. Invention patents are closer to the contemporary notion of patents. They appeared at particular stages of technical development. England introduced invention patent legislation in 1623, while France passed such a law in 1791. The need for the protection of inventions bad arisen in the less developed Austria-Hungary, but no relevant legislation was born until the early 19th century. Before this time, the issuance of invention patents, just like that of factory patents, bad been a question of royal favour. On 4 September 1711 Eleonora Magdolna, Hungary’s queen and regent conferred an invention patent on Lothar Vogemont to manufacture mills and other machinery. As she sealed the deed as Hungary’s regent, this can be considered the first Hungarian invention patent. Joseph 1 and Karl III granted exclusive patents for 10-30 years for inventions which served public interest. Later, Maria Theresia and Joseph 11 were against invention patents as they thought that exclusive patents hampered industrial development. Accordingly, Maria Theresia wished to restrict the granting of patents by making the authorities thoroughly examine whether the invention was new, useful and sensible, and whether the damage caused to the particular industry by issuing the exclusive patent was proportionate with the benefit that the state gained. Joseph II shortened the term of patents, forbade the protection of weaving machines, that is he limited 15
