Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
2. fejezet VÉDJEGYJOG ÉS VERSENYJOG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN I. A VÉDJEGYEK OLTALMA A KÖZÖSSÉGBEN A védjegy lényegében az áruk és szolgáltatások azonosítását, a vállalkozások és áruik megkülönböztetését, a fogyasztók informálását szolgáló, a marketing minden területén és különösen pedig a reklámban sokrétűen alkalmazható szinte számtalan kivitelezési formában (szó, szóösszetétel, szlogen, ábra, hang, színárnyalat, színösszetétel, csomagolás, térbeli, védjegy stb.) használható megjelölés. A védjegy egyik leghatékonyabb versenyeszköz a piacgazdaságot fenntartó társadalmakban. A védjegyek fő feladatait az alábbiakban határozhatjuk meg: a) A védjegyek lehetővé teszik az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetését más áruktól és szolgáltatásoktól. b) A védjegy alkalmas kapcsolat teremtésére az áru és gyártója, a szolgáltatás és nyújtója között. Ily módon a védjegy nemcsak a terméket, hanem a termék előállítóját, továbbá a szolgáltatás nyújtóját is azonosítja. c) A védjegyek erőteljes minőségjelző hatással is rendelkeznek, amelyek megkönnyítik az áru kiválasztását, megteremtik a jó minőségű árukhoz való fogyasztói hűséget. A fogyasztó bizalma a továbbiakban a minőség növelésére ösztönzi a gyártót. d) Kiemelkedő a védjegyek reklámfelhasználása, mivel nincsen reklám védjegy nélkül. Minden reklámüzenetben meg lehet találni a védjegyet, a figyelem felhívására, emlékeztetésre, meggyőzésre egyaránt alkalmas. A védjegyek a reklám minden fajtájánál alkalmazhatók, sőt sokrétűségüknél és tervezettségüknél fogva érdekesebbé, sokrétűbbé teszik a reklámokat. A minőségjelző és reklámozási funkciója révén a védjegy a vállalkozói jó hírnév piaci elismertség és tekintély hordozója. e) Számottevő szerepe van a védjegynek a technológia és know-how átadásában, a licencforgalomban és a franchising szerződésekben. Meg kell jegyezni, hogy a védjegynek számos egyéb mellékfunkciója is van. Meg lehet említeni az esztétikai funkciót, a származásjelző és tanúsító funkciót. f) Nem szokták említeni, de meghatározó a védjegyek védelmi szerepe is, amelyek más jogágak, így a közigazgatási jog, büntetőjog, és a versenyjog is erősítenek. A védjegy csak a rá vonatkozó jog kizárólagossága esetén tudja a gazdaságban neki szánt feladatokat, funkciókat ellátni. A közösségi jogharmonizáció fő forrása az EK Tanács 89/ 104. EGK irányelve a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről 92 © Phare Program HU-94.05
