Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben

tén. Ez a megállapodás az EK-Szerződés 36. cikkének alkalmazását jelenti, melynek értel­mében az ipari tulajdon oltalmának szabályozása nem válhat sem önkényes tilalommá, vagy burkolt akadállyá az áruforgalomban. A Bíróság megállapította, hogy Nagy-Britannia jogi szabályozását meg kell változtatni, mivel az EK-Szerződés 30. és 36. cikkei értelmében minden olyan önkényes diszkriminá­ció tilos, amelyet a külföldről importálóval alkalmaznak, és a behozatalra hátrányos intéz­kedést ír elő. 5. KIVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSE A SZABADALMAK TERÜLETÉN A KARTELLTILALOM ALÓL. EGYÉNI ÉS CSOPORTMENTESÍTÉSEK Az EK-Szerződés versenyszabályozás c. fejezetének 85. cikke a következő tilalmat tar­talmazza: „A Közös Piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalatok közötti magatar­tás, vállalati társulások döntése és összehangolt magatartás, mely alkalmas a Tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására és a közös piacon belüli verseny akadályozását, kor­látozását vagy eltorzítását célozza, vagy ilyen hatást fejt ki. ” A fenti rendelkezésben azaz a kartelltilalomba ütköző megállapodások vagy döntések semmisek. A tilos, az EK-Szerződés 85. § (1) bekezdésbe ütköző magatartásoknak két fő területe van: a horizontális és a vertikális kartellek. A horizontális kartellek közé tartozik például az árkartell, a piacfelosztás és a termelés­­korlátozás. A vertikális kartellek közé tartozik másokkal együtt a kizárólagos értékesítés, szerződés, a franchise szerződés és a szabadalmi licenc megállapodás. A szabadalmi licenc megállapodások nem ritkán tilos versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ilyenek például:- lemondás a szabadalom jogilag biztosított megtámadási lehetőségéről,- árukapcsolás,- értékesítési terület elosztása és mások. A kartelltilalom alól egyéni és csoportmentesítésnek van helye. A mentesítésekre akkor kerülhet sor, ha a kérdéses megállapodás a benne foglalt árkar­tell, területfelosztás, vagy más tilos kikötés ellenére- hozzájárul a termelés vagy forgalmazás javításához,- a műszaki illetve gazdasági haladás előmozdításához, emellett- az érdekelt vállalatok nem vállalhatnak olyan korlátozásokat, amelyek a vállalati célok eléréséhez nem feltétlenül szükségesek, továbbá- nem nyújthatnak az adott kikötések lehetőséget a verseny megszüntetésére az érintett piac jelentős részén. Az iparjogvédelem és különösen a szabadalmak területén különleges jelentősége van a cso­portmentesítéseknek. A szabadalmi licenc-megállapodások és más, az iparjogvédelem terü­letén kötött megállapodások révén monopolizálni lehet a piacot oly módon, hogy a szaba­dalmas és egyben a hozzátartozó know-how jogosultja magának fenntartja az egész Közös­ségben vagy annak tetszés szerinti államában a gyártás és forgalomba hozatal jogát. Ahol ezt a szabadalmas nem tudja megvalósítani, kizárólagos licencet adhat másnak. így elvileg az egész Közösség területén - a szabadalmi oltalom révén - az általa meghatározott magas árakkal és valamennyi versenytárs kiszorításával tetszés szerinti mennyiségi és minőségi mutatókkal értékesíthet. A licencmegállapodások piackorlátozó funkciója révén lényegében 90 © Phare Program HU-94.05

Next

/
Oldalképek
Tartalom