Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
Mindegyik Tagország az érdekelt felek számára biztosítja a jogi eszközöket, hogy megakadályozzák borokat és szeszes italokat megjelölő földrajzi megjelölés alkalmazását nem a szóban forgó földrajzi megjelöléssel jelölt helyről származó borokra illetve szeszes italokra. Ha a termék valóságos eredetét is feltüntetik, vagy ha a földrajzi megjelölést fordításban vagy „fajta”, „típusú”, „-féle”, „utánzat”, illetve hasonló kifejezéssel együtt alkalmazzák, a megtévesztő jellegű használatot változatlanul meg kell állapítani. A védjegybejelentést el kell utasítani, a lajstromozott védjegyet törölni kell, ha olyan származási jelzést tartalmaz, amely a kérdéses borok és szeszes italok vonatkozásában a termékek tényleges eredetének nem felel meg (megtévesztés a földrajzi származás tekintetében). Borokra vonatkozó azonos alakú (homonim) földrajzi megjelölések esetében valamennyi megjelölés oltalomban részesíthető a megtévesztés tilalma szem előtt tartásával. Az államok maguk határozzák meg azokat a gyakorlati feltételeket, amelyek szerint a szóban forgó homonim megjelöléseket egymástól meg kell különböztetni. Figyelembe kell venni, hogy az érintett termelőknek méltányos elbánásban kell részesülniük, és hogy a fogyasztók nem téveszthetők meg. Pl. Helvetia - Svájc latin neve - egyben magyar helységnév. A földrajzi megjelölések hatékony oltalma érdekében a Megállapodás kötelezi az összes felet a földrajzi megjelölések terén kétoldalú és sokoldalú tárgyalások folytatására és megállapodások kötésére. A földrajzi árujelzők megtévesztő használata vonatkozásában azok az országok, amelyek 1984 óta több mint 10 éve jóhiszeműen használták a borokra és szeszes italokra vonatkozó megjelöléseket, nem kötelesek gyakorlatukban változtatni. Ez az enyhítő rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha jóhiszemű védjegybejelentést tettek, a védjegyet jóhiszeműen lajstromozták, vagy a védjegyhez fűződő jogokat jóhiszemű használat révén szerezték meg. Ha a védjegy összetéveszthetőségig hasonló vagy azonos egy meghatározott földrajzi megjelöléssel, a múlt gyakorlatára vonatkozó enyhítések nem érintik a védjegy lajstromozhatóságát, a lajstromozás érvényességét, illetve a védjegyhasználati jogot. A földrajzi megjelölésekre és a védjegyekre vonatkozó megjelölések nem sérthetik azt a jogát senkinek, hogy saját nevét üzleti elődje nevét használja, kivéve ha a névhasználat közönség megtévesztésre alkalmas. A tagországoknak nem kell alkalmazniuk a földrajzi megjelölések oltalmára vonatkozó szigorú rendelkezéseket, ha az adott országban a kérdéses megjelölés áruk fajtamegjelölésévé vált. Pl. orosz nyelvterületen a pezsgő elnevezése sampanszkaja, Magyarországon pl. az olajoshal általános megjelölése: szardínia. A Megállapodás nem tartalmaz kötelezettséget olyan földrajzi megjelölések oltalmára, amelyek a származási országban nem állnak oltalom alatt vagy oltalmuk megszűnt, vagy amelyeket az adott országban nem használnak. 6. IPARI MINTÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A Megállapodás tagországai oltalomban részesítik az önállóan alkotott, új vagy eredeti ipari mintákat. Az ipari minták újdonságának vagy eredetiségének általános ismérveként azt kötik ki, hogy annak különböznie kell a már ismert ipari mintáktól, vagy ismert mintaelemek együttes alkalmazásától. Általánosan elfogadott az az elv, hogy az oltalom nem terjed ki az olyan mintára, amely lényegében a termék műszaki megoldásának vagy rendeltetésének a következménye. € Phare Program HU-94.05 71
