Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
A GATT-TRIPS Megállapodás rendelkezései jelentékeny módon kihatottak a szellemi javakkal való kalózkodás visszaszorítására. A kérdéses megállapodás az Európai Közösség valamennyi államára külön-külön vonatkozik, és ezekben az államokban kötelező a TRIPS-ben előírt minimális mértékűnek tartott intézkedések bevezetése. 2. A GATT-TRIPS EGYEZMÉNY A BITORLÁSOK ELLENI FELLÉPÉSRŐL Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében 1993. december 13-án Megállapodás jött létre a szellemi javak kereskedelmi vonatkozásairól, beleértve az utánzód termékekkel való kereskedelmet is (TRIPS). A GATT-TRIPS Egyezmény részletes ismertetését a II. rész „A GATT-TRIPS Megállapodás és az Európai Közösség” c. 3. fejezete részletesen ismerteti. Az USA és az EK közös erőfeszítéseinek eredményeképpen a történelem eddig legátfogóbb és legambiciózusabb iparjogvédelmi és szerzői jogvédelmi nemzetközi megállapodásáról van szó: az valamennyi érintett jogterületen (védjegy, földrajzi megjelölés, ipari minta, szabadalom, integrált áramkörök, ipari és üzleti titokvédelem, versenyt akadályozó licenciaszerződések, szerzői jogvédelmet élvező művek, a szerzői joggal rokon jogok által védett alkotások) magas szintű oltalmi modelleket állít fel. Ezenfelül - nemzetközi viszonylatban első ízben - a szellemi javakra vonatkozó jogok megsértése esetén a jogérvényesítés vonatkozásában széles körű kötelezettségeket ír elő a szerződő országok számára (polgári és közigazgatási eljárások és jogorvoslatok, ideiglenes intézkedések, a határon foganatosítandó különös intézkedések, büntetőeljárások). A. A szellemi tulajdonjogok védelmének kikényszerítése és a TRIPS Egyezmény A szellemi tulajdonjogok kikényszerítésére vonatkozó rendelkezéseket a Megállapodás III. része tartalmazza. A 41. cikk az eljárások alapelveit tartalmazza. Alapelvként nyer megfogalmazást a jogsértések megelőzésének és a további jogsértésektől való elrettentésnek elve. A fellépést úgy kell szabályozni, hogy az ne gátolja a kereskedelmet és biztosítékot nyújtson a visszaéléssel szemben. Az eljárás ne legyen továbbá indokolatlanul bonyolult vagy költséges, ezért ne legyenek korszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek a közigazgatási és bírósági eljárásban. Általános alapelv, hogy a közigazgatási döntések a bírósági eljárásban felülvizsgálhatók legyenek. Szintén általános elv az eljárások szabályozásánál, hogy nem kell olyan különálló jogrendszert és intézményrendszert létrehozni a szellemi tulajdonjogok kikényszerítése terén, amely az általános jogérvényesítési rendszertől elkülönül. A polgári és közigazgatási eljárás általános elve a korrekt és méltányos eljárás, amely megköveteli a beperelt személyek előzetes írásbeli értesítését, az ellenük irányuló kereseti kérelem vonatkozásában. Az eljárás során a felek számára a jogi képviselet igénybevétele biztosított. Az eljárás során fontosnak tartják, hogy ne támasszanak túlzottan terhes követelményeket a köteles személyes megjelenése vonatkozásában. A felek jogosultak az igényeik megindokolására és a megfelelő bizonyítékok előterjesztésére. Fontos újszerű követelmény az eljárásban felhasznált bizalmas adatok titokvédelme. 58 © Phare Program HlJ-94.05
