Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
2. fejezet A BITORLÁSOK ELLENI FELLÉPÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN A VÁMHATÓSÁGOK ELJÁRÁSA AZ IPARI TULAJDON JOGTALAN HASZNÁLATA ESETÉN 1. BEVEZETÉS Az Európai Közösségben, éppúgy mint szerte a világon, jelentős problémákat okoz a szellemi javakkal való kalózkodás. A bitorlás, hamisítás révén előállított vagy megtévesztő árujelzővel ellátott termékek gyártására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet gyűjtőfogalomként termékkalózkodásnak, vagy a szellemi javakkal való kalózkodásnak nevezik. Az ismert védjegybitorlási ügyek között szerte a világon jelentős visszhangot kapnak a Nike, Levi’s, Reebok, Hugo Boss, La Coste és más közismert védjegyek bitorlási ügyei. A sport- és divatárukon kívül nagyon sok esetben fordul elő termékkalózkodás és hamisítás az élvezeti cikkek területén (különösen tömény szeszes italok, kávé, dohányáruk) vonatkozásában. A szellemi javakkal való kalózkodás elterjedésének alapvető okát abban kell keresni, hogy más vállalkozás, különösen multinacionális közismert cégek arculatának jogtalan kölcsönzésével, hírverés, jelentős termelői kapacitás és minőségvédelmi előírások mellőzésével hosszabb-rövidebb ideig lehet - jogellenesen - extra profithoz lehet jutni. A bitorlások gyakorisága, nyíltsága és különösen büntetlensége egy-egy állam negatív megítélését, a külföldi beruházási kedv drasztikus csökkenését vonja maga után az erre érzékeny fontos területeken (pl. ruházati cikkek vonatkozásában). A korábbi manufakturális gyakorlattól eltérően a védjegybitorlás útján hamisított termékek nagyüzemi gyártás révén az eredetire megtévesztően hasonló vagy éppen azonos termékként, hamis vámpapírokkal nagy tömegben kerülhetnek egy-egy országba. Az Európai Közösségben és máshol, Délkelet-Ázsia, Afrika és Közel-Kelet erre specializálódott országaiból származó nagy tömegű hamisított árut forgalmaznak. A bitorlások elleni harc vonatkozásábanm koncepcionális váltás következett be szerte a világon. A fellépést nem kizárólag a védjegyjogosult magánügyének, és nem csupán két fél közötti ügynek, hanem állami feladatnak tartják. Mindenki számára ugyanis nyilvánvaló a szervezett hamisítások, bitorlások elleni hatékony fellépés, csak a jogi szabályozás szükséges megváltoztatása, annak hatékonnyá tétele révén valósulhat meg. Az is evidenssé vált, hogy a bitorlások elleni eredményes harc a vámszervek, kereskedelmi irányító, minőségellenőrző, valamint rendőri, rendészeti szervek, továbbá a károsultak és nem utolsósorban az igazságszolgáltatási szervek összehangolt tevékenysége útján képzelhető el. 56 © Phare Program HU-94.05
