Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma közötti ellentét és annak feloldására irányuló törekvéseket világszerte általános tendenciának lehet mondani. Az inherenciaelmélet jelentős szerepet játszott az EK-Szerződés 85. § (1) bekezdésében előírt kartelltilalom megfogalmazásában és jogalkalmazás értelmezésében. 6. A VERSENYJOGI RENDELKEZÉSEK ÉS AZ IPARI TULAJDONJOGOK KÖZÖTTI ELLENTMONDÁSOK TÉNYLEGES FELOLDÁSA Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása vonatkozásában az ipari tulajdonjogok előzőekben említett monopoljellegét, kizárólagosságát, egy-egy országra vonatkozó szűk területi hatályát, több intézkedés hivatott ellensúlyozni. A megtett lépések körében természetesen legfontosabb szerepe a jogi szabályozásnak van. A jogi szabályozás alapvető kérdése esetünkben, mint minden más vonatkozásban az, hogy a törvényesen gyakorolt magatartás mikor válik jogellenessé, közelebbről azt kell vizsgálni, hogy az ipari tulajdon jogosultja milyen keretek között gyakorolhatja jogait. A. Az Európai Bíróság gy akorlatának kiemelkedő szerepe Az ellentmondások feloldására általánossá vált az a gyakorlati megközelítés, melynek értelmében az ipari tulajdonjogok létét elismerik, gyakorlásukat azonban korlátokhoz kötik. A mindennapos konfliktusok feloldásában igen jelentős szerep jutott az Európai Bíróságnak. A Bíróság bevált racionális döntései később a jogi normák tartalmává váltak. Ilyen az Európai Bíróság által „feltalált” jogintézmény, a jogkimerülés. Az Európai Bíróság a szabadalmak vonatkozásában már a hetvenes években alkalmazta a jogkimerülés elvét, amelynek értelmében a szabadalmak nem akadályozhatják meg egy szabadalmazott termék importját, ha hozzájárult ahhoz, hogy a szabadalmazott termék más országba jusson. A jogkimerülés elvét az Európai Bíróság 1974. október 31-én a Centrafarm/Sterling Drug ügyben hozott 15/74, továbbá a Merx/Stephar ügyben hozott 1981. augusztus 14-én 187/80. sz. döntéseiben mondta ki. Később az Európai Bíróság a védjegyek és ipari minták területén is elrendeli a jogkimerülés alkalmazhatóságát. A jogkimerülés elve belekerült a közösségi normák tervezetébe, irányelvekbe, majd pedig a nemzeti jogszabályok, így például az új francia védjegytörvény átvette azt. Általában a fennálló ellentmondások áthidalására az Európai Bíróság bizonyaik alkalmasnak. Ennek azért is így kellett lennie, mert a 70-es években a Közösségi iparjogvédelmi szabályozásnak se híre, se hamva nem volt. B. Az EK-Szerződés ipari tulajdonra vonatkozó rendelkezései Az EK-Szerződés előírásait ismerteti Az ipari tulajdonjogok versenykorlátozók? c. 4. számú fejezet. Az EK-Szerződés cikkei közül a 30-36. cikkeket, a 85. és 86. cikkeket és a 222. cikket célszerű elsősorban megemlíteni. O Phare Program HU-94.05 23
