Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
A csoportmentesítési rendeletek különböző szakmai területekre vonatkoznak. Pl. új gépjárművekkel kapcsolatos kizárólagos és szelektív forgalmazási megállapodásokra, vagy tengeri vonalhajózási konzorciumokra. Az ipari tulajdon védelmével leginkább az alábbi csoportmentesítési rendelkezések vannak kapcsolatban:- 817/85. sz. Bizottsági rendelet a szakosodási megállapodások csoportmentesítéséről;- 418/85. sz. Bizottsági rendelet a kutatási és fejlesztési megállapodások csoportmentesítéséről;- 4087/88. sz. Bizottsági rendelet a franchise megállapodások csoportmentesítéséről;- 240/96. sz. Bizottsági rendelet a szabadalmi és a know-how licencek csoportmentes késéről. D. Az Európai Bíróság gyakorlata Az Európai Bíróság gyakorlata kulcsfontosságú volt annak a gyakorlatnak a megteremtésében, hogy az ipari tuladjonra vonatkozó, az egyes országokban külön-külön engedélyezett jogokat elismerjék, de a gyakorlásukat korlátozzák. Erre jó példa a szabadalmak, a védjegyek és a szerzői jogok területén egyaránt érvényesülő jogkimerülési elv alkalmazása. Az Európai Bíróság a tagállam által szabályozott jogosítványok korlátjaként állították fel azt az alapelvet, amelynek az értelmében az áru forgalombahozatala után nem tilthatja meg a jogosult a szabadalommal védett vagy védjeggyel ellátott termék további forgalmát és importját, ha a terméket az oltalmi jogok jogosultja, vagy az ő engedélyével más hozta forgalomba. E. Jogi harmonizáció A jogszabályok közelítése és egységesítése azért tűnik kiemelkedően fontosnak, mert az ipari tulajdonjogok és a verseny korlátozási tilalmak összebékítésére, kiküszöbölésére alkalmasjogi megközelítések, formák, elméletek, fogalmak stb. - mivel a gyakorlatban beváltak - az Európai Közösség általános jogintézményévé válhatnak, így ennek megfelelően bekerülhetnek közösségi rendeletekbe, direktívákba, ezt követően az Európai Bíróság döntéseiben foglaltak a tagállamok nemzeti jogi előírásává válhatnak. A továbbiakban pedig az EK-n kívüli államok is alkalmazhatják ezeket az előírásokat. Erre jó példa az Európai Bíróság által kidolgozott jogkimerülés intézménye. A jogkimerülés a közösségi védjegyharmonizációt előíró direktíva alapvető előírásává vált, bekerült továbbá a Közösségi Védjegyet létrehozó rendelet előírásai közé, valamennyi EK állam védjegytörvényébe. Itt elég a francia és a német védjegytörvényeket megemlíteni, sőt még az új magyar szabadalmi törvény, sőt az új védjegytörvény előírásai közé is. A gyakorlati megoldások vázlatos bemutatása Ezután célszerű bemutatni a szabadalmi és know-how licencekre, vagyis a technológiatranszfer-szerződésekre vonatkozó bizottsági rendeletet, amely a versenyjogi korlátozások és az ipari tulajdonból eredő jogok közötti konfliktusfeloldására alkalmas. Egy olyan kartelljogi rendelkezésről van szó, amelynek a tárgya az ipari tulajdon kizárólagosságából eredő jogok kiiktatása. A kérdéses mentesítő rendelettel több tanulmány is foglalkozott a Közösség országaiban. © Phare Program HU-94.05 137
