Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
A versenyjogi előírásokkal szembenálló mindennemű tevékenység ellentétes a szabad áruforgalom és a közös belső piac működésének következményeivel, hiszen a versenyjog alapvető célja az integráció egészét átfogó egységes piacgazdaság működtetése. Viszont nem mondható el fordítva az, hogy minden olyan cselekmény, amely ellentétes a szabad áruforgalom követelményeivel, egyben az európai versenyjog megsértését is jelentené. Adott esetben egy licencmegállapodás, amelynél a licenceladó és licencvevő megállapodnak az értékesítési árban és a piacok egymás közti felosztásában, azért nem ütközik a közösségi versenyjog szabályaival, mert az bagatellkartellnek minősül és a közösségi dimenziót nem éri el. Az ipari tulajdonból eredő kizárólagos abszolút szerkezetű territoriális hatályú jogok és szabad áruforgalom és a versenyjog közötti érdekütközés kibékítésére a szakirodalomban számos elvi megközelítés már megfogalmazást nyert. 2. ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK A GAZDASÁGI VERSENY SZABADSÁGA ÉS AZ IPARJOGVÉDELEM KÖRÉBE TARTOZÓ JOGOK KONFLIKTUSÁNAK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Az ipari tulajdonjog monopoljellegéből, kizárólagosságából, territoriális jellegéből eredő és a versenykorlátozást, az erőfölénnyel visszaélést tiltó előírások közötti konfliktus feloldására különböző elméleti megközelítések születtek. A. Az ipari tulajdon tárgyainak különlegességére vonatkozó elméletet említem, amelynek a lényege az, hogy a versenykorlátozások nem vonatkoznak azokra a jogokra - és ezek közé tartoznak az ipari tulajdonból eredő jogok -, amely rendeltetésüknél vagy jellegüknél fogva különlegesek. B. A Versenynyitási elmélet lényege az, hogy a licencadás, mivel a licenctermék gyártásában vagy forgalmazásában egyaránt részt vehetnek a többi licencjogosultak, az ipari tulajdonjogok jogosultjai, a versenytársak körében és a licencvásárlók körében pótlólagos verseny lehetősége nyílik meg, vagyis a licencadás versenygerjesztő hatású. C. Az inherencia-elmélet lényegében azt jelenti, hogy az ipari tulajdonra vonatkozó oltalmak (védjegy, szabadalom, ipari minta stb.) olyan kizárólagos jogosultságot jelentenek, amelyek magukban foglalják a hasznosításra, használatra vonatkozó jogosultságokon kívül az értékesítéshez feltétlenül szükséges gazdasági jogokat (árak, mennyiségi minőség kikötése). Azaz ezek a hasznosítási, használati jogok inherens részét képezik a tisztán gazdasági jellegű (ár, mennyiség, szállítási határidők) kikötések. 3. MEGOLDÁSOK AZ IPARI TULAJDONJOGOK ÉS A KORLÁTOZÁSOKTÓL MENTES GAZDASÁGI VERSENY KÖVETELMÉNYEI KÖZÖTTI ELLENTMONDÁSOK FELOLDÁSÁRA Ami a szabad áruforgalom és az ipari tulajdon ütközését illeti: A. Az EK-Szerződés rendelkezései 1. Az EK-Szerződés a szabad áruforgalom vonatkozásában két tekintetben is kivételes rendelkezéseket alkalmaz, hogy az ipari és kereskedelmi tulajdonból eredő jogok érvényesülő-O Phare Program HU-94.05 135
