Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

Előszó

A jelen könyv alakban megjelenő tanulmány a gazdasági verseny és az EK tagállamai vonatkozásában létező, az ipari tulajdon oltalmából eredő jogok konfliktusának a feldolgozását tartja céljának. Témája a versenyszabadság és bizonyos versenyjogi vonatkozások feldolgozása mellett az Európai Közösségek iparjogvédelme, melyről több olyan ismertetés, cikk jelent meg, amely az ipari tulajdon közösségi oltalmának és a közösségi gazdasági verseny kölcsönös kapcsolatának kérdéseit tárgyalja. Itt elsősorban a nemzetközi léptékkel is jól ismert Vida Sándor professzort, Ficsor Mihály Zoltánt és Bobrovszky Jenőt lehet megemlíteni.

Mind a versenyjog, mind pedig az ipari tulajdon terén alapvetően fontos kérdésként kezelik az egész Közösség területén érvényesülő közösségi gazdasági versenyre, a versenyjog és versenyszabályozás, valamint a nemzeti iparjogvédelmi szabályozás együttélését.

Első látásra megoldhatatlannak tűnik a Közösség iparpolitikájában fontos versenyeszközként elkönyvelt területi és időbeli korlátozást jelentő, továbbá abszolút szerkezetű és negatív tartalmú ipari tulajdonjogok együttélése a gazdasági verseny fenntartásának igényével és az egész Közösség területén egységesen érvényesülő, nemzetek feletti versenyjogi tilalmakkal, így a közösségi kartelltilalmakkal és a tiltott erőfölényes helyzetek tilalmával és más előírásokkal.

A konfliktus kezelését aggályosnak tekintik a versenyjog művelői, így például Vörös Imre. Álláspontja szerint az Európai Bíróság a két joganyag kollízióját kissé mesterkélt trükkel, egy fából vaskarikának tűnő fikcióval oldotta meg: a szabadalom létezik, csak a Közösség többi államában már nem gyakorolható (jogkimerülés).

Ami a szóhasználatot illeti, a könyv az Európai Közösségek helyett (ez lenne a szó szerinti szabatos megjelölés a nemzetközi szervezet vonatkozásában) Európai Közösségként (rövidítése: EK) jelöli meg az európai integrációt.

Szakirodalom alkalmazza és szinonimaként kezelhetők az alábbi megjelölések:

az Európai Gazdasági Közösség (EGK);

az Európai Közösség;

az Európai Közös Piac;

a Közös Piac;

a Közösség;

az Európai Unió (EU);

az Unió;

Közös belső piac;

Európai belső piac;

Belső piac.

A könyv az Európai Közösségek alapító szerződését, a többszörösen módosított 1957-ben létrejött Római Szerződést EK-Szerződésnek jelöli.

12

© Phare Program HU-94.05