Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
nem kötelező, és meghatározta, hogy mikor számít az elzárkózás tilosnak a szabad áruforgalom követelményei szempontjából. Eszerint:- a szükséges cserék lebonyolításához szükséges pótalkatrészek szállításától tilos elzárkózni,- ha a kérdéses autótípusból számos példány még forgalomban van, a pótalkatrészek szállításától való elzárkózást az államok közti kereskedelem befolyásolására alkalmasnak minősítik. 4. AZ IPARI MINTÁK OLTALMÁBÓL EREDŐ JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ VERSENYKORLÁTOZÁSI TILALMAK Az ipari minták oltalmából eredő jogok, mint az ipari tulajdon többi tárgyaira vonatkozó jogok kizárólagosak, amely azt jelenti, hogy a jogosult az ipari mintára vonatkozó jogot a jogosult átruházhatja és megterhelheti, hasznosítására másnak kizárólagos jogot biztosíthat. A hasznosításhoz fűződő jog a minta esetén magába foglalja a minta tárgyának előállítására és forgalmazására vonatkozó jogot. Az ipari mintákból eredő jogok gyakorlására természetesen éppúgy vonatkoznak a közösségi versenykorlátozási tilalmak, mint az ipari tulajdon további tárgyaira. A kartelltilalom értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalatok közötti megállapodás, vállalati társulások döntése és összehangolt magatartás, amely alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására és a belső piacon belüli verseny akadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejt ki, különösen a) a vételi vagy eladási árak vagy egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) az előállítás, forgalmazás, műszaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; c) a piac vagy a beszerzési források felosztása; d) azonos ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása a kereskedelmi partnerekkel szemben, amely által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerződés megkötésének olyan többletszolgáltatáshoz kötése, mely sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem állnak kapcsolatban a szerződés tárgyával. Természetesen, mivel az ipari minták kiemelkedő gazdasági jelentőséggel rendelkeznek, az ipari mintákkal kapcsolatos jogok gyakorlása és ezek vonatkozásában ármegállapítások, kapcsolt ügyletek, piacfelosztási műveletek alkalmazása nyilvánvalóan versenykorlátozó hatású. Szintén vonatkozik az ipari mintákra is a Közösségben érvényesülő másik alapvető versenykorlátozás, melynek értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos a közös piac területén vagy annak a jelentős részén fennálló erőfölényes helyzettel való visszaélés akár egy, akár több vállalat által, amennyiben ez a tagállamok közötti kereskedelem akadályozásához vezethet. Az is nyilvánvaló, hogy az ipari mintához fűződő kizárólagos és több országban is fennállójogosultság alapján licencek adásával erőfölénnyel való visszaélés elkövethető licencek adásával is. Az ipari mintákkal elkövetett versenykorlátozó tevékenység talán kevésbé „veszélyes” mint a szabadalmak, a védjegyek esetében, mert az árú formája a modernizált gazdaságban dinamikusan változik, azaz a piac monopolizálása abban a vonatkozásban hosszú időre nem 126 © Phare Program HU-94.05
