Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
böző jogterületek: iparjogvédelem, borjog, agrárjog és kereskedelmi jog körében lehet csak megtalálni. Az ipari tulajdon védelme szempontjából nem közömbös, hogy a tárgykörbe tartozó földrajzi árujelzők szabályozásánál a mezőgazdaság vagy a kereskedelem kérdéseire fektetik-e a különös hangsúlyt. Általános jellemzésként még el lehet mondani, a földrajzi árujelzők szabályozását - és itt a borokra és égetett szeszes italokra kell gondolni - meghatározó módon befolyásolják a topminőségre törő, markáns qualitativ francia törekvések. Az eredetvédelem rendszerét bírálók közül a szakemberek egyetértenek azzal, hogy a földrajzi jelzések rendszerét át kéne gondolni és tovább kéne fejleszteni. Más szakemberek a közvetlen alkalmazandó közösségi rendeletekben gátló hatást látnak a nemzeti védjegyelőírások érvényesítése vonatkozásában. Ami a közösségi eredetvédelem jogi szabályozását illeti, az említett 2081. sz. rendeletnek feltétlenül meg kell említeni a végrehajtási rendeletéit. 2037/93-14.7. 1992. Bizottsági rendelet; 1107/96-12.6. 1996. Tanácsi rendelet és az 1236/96- 1.7. 1996. Tanácsi rendelet. Az eredetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó fontos rendelkezések, amelyeket a 2082/ 92. EGK Bizottsági rendelet foglal magába, a különleges mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó tanúsítás rendszeréről szólnak. Az eredetvédelem lényeges vonatkozásait érinti- a mezőgazdasági termékekés élelmiszerek jelölése, amelyet a 89/395.sz. EGK Irányelvvel módosított 79/112. EGK Irányelv szabályoz. Külön említést érdemelnek a borra vonatkozó előírások, amelyek közül az alábbiakat célszerű megemlíteni:- a 822/87. EGK sz. Bizottsági Rendelet a bor közös piacszervezéséről. A közösségi borjogszabályok közül elvi fontosságúak:- a 823/87. Tanácsi Rendelet a minőségi borok termőhelyi különleges előírásainak szabályozásáról;- a 2392/89. Tanácsi Rendelet az általános rendelkezések meghatározásáról a borok és mustok, továbbá azok kiszerelése számára;- a 2236/73. sz. Rendelet a borok vizsgálatáról, és a minőségi borok megjelöléséről. Külön célszerű hivatkozni a közösségi borimportot szabályozó rendeletre. A Közösségbe való behozatalra vonatkozó szabályokat állapítja meg a 2390/89. számú rendelet a bor, a szőlő és must vonatkozásában. A (tömény) szeszes italokra külön szabályok vonatkoznak. A (tömény) szeszes italok vonatkozásában elsősorban az 1576/89. Rendeletet célszerű megemlíteni a szeszes italok fogalommeghatározásáról, megjelöléséről és csomagolásáról és annak 1014/90. számú Végrehajtási Rendeletét. 5. A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK ÉS A KÖZÖSSÉG BELSŐ PIACA Mint ahogy az ismert, a földrajzi árujelzők közösségi jogi szabályozására nem az iparjogvédelmi szakemberek vagy a tagállamok szabadalmi hivatalai kezdeményezésére került sor. Az Európai Bizottság már 1969-ben javasolta az áruk szabad áramlásának megkönnyítésére a mezőgazdasági termékekre vonatkozó különböző jogi előírások harmonizációját. A kezdeményezés az első fázisban megbukott az országok eltérő szabályozásán és a közvélemény nyomásán. Az Európai Közösség az agrártermékekre vonatkozó előírásainak € Phare Program HÍJ-94.05 113
