Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)

Második rész. A védjegyek jogi szabályozása

Abból kell kiindulni, hogy önmagában az a tény, hogy a jelzés idegen nyelvű, nem kölcsönöz megkülönböztető képességet a védjegynek, különösen akkor nem, ha közhasználatú idegen vagy nemzetközi szavakról vagy kifejezésekről van szó.

Szintén nem lehet a megkülönböztető jelleg meglétét arra hivatkozással automatikusan megállapítani, hogy a szóban forgó jelzés angol, francia vagy német szó, mivel a világnyelvek általános ismeretével számolni kell.

A megkülönböztető jelleg fennállását nem abszolút követelményként, hanem csak az adott áruosztályra vonatkoztatva kell vizsgálni. így például a világhírű Rossignol (fülemüle) sportszer védjegy, vagy a Bluebird (kék madár) Nissan automodell, nyilvánvalóan nem lennének oltalomképes jelzések az élő állatok (29. áruosztály) tekintetében.

Két vagy több megkülönböztető jelleggel nem rendelkező idegen szó öszszekapcsolása, ilyen szavak felismerhető, érthető változata, lerövidítése, előtét szóval, vagy toldalékkal való együttes alkalmazása szintén nem biztosít megkülönböztető jelleget a megjelölésnek.

Megkülönböztető jellege nincs egy áruosztályban sem a nemzetközi fogalomban általánossá vált jelzéseknek: például quality - minőség, shop - üzlet, produit - termék, service - szolgáltatás, association - szövetség stb.

A Védjegytörvény kizáró rendelkezései az idegen szavak körében az alábbiak szerint értelmezendők.

a) A Védjegytörvény 2. § (3) bekezdés A) pontja kimondja, hogy nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege különösen akkor, ha az áru (és szolgáltatás) megjelölésére általánosan használják. Ilyen jelzések például toys =játék, wear= ruházat, viselet, invest=beruházás, trade = kereskedelem, sped =fuvarozás stb.

b) Ezenfelül a Védjegytörvény 1. §-a értelmében nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege, ha kizárólag az áru nevéből áll. Ilyen megjelölések például a jam, a copier, a conatainer és a betonok

c) Szintén nincs a a jelzésnek megkülönböztető jellege a Védjegytörvény 2. § (3) bekezdés B) pontja értelmében, ha az csak az áru fajtáját jelzi. Például combi, limusine, cabriolette, jeep (gépkocsiknál).

d) Nincs továbbá megkülönböztető jellege az olyan jelzéseknek, amelyek közvetlenül az áru vagy szolgáltatatás minőségét jelzik (elite, prima, ultra, extra, super, excellente, favorite, pure line=tiszta vonal, pure woll=tiszta gyapjú, hand painted=kézi festésű, hand made=kéziiparban gyártott áru stb.). [Védjegytörvény 2. § (3) B)].

e) Szintén nincs megkülönböztető jellege, a minőséget közvetve kifejező, valamint a feldicsérést közvetítő szavaknak sem (bravissimo, winner = győztes, miss Hungary, sans rivale=versenytárs nélkül, inoubliable=felejthetetlen stb.).

f) Megkülönböztető jelleggel úgyszintén nem rendelkeznek az áru rendeltetését kifejező idegen szavak például titritest (vegyipari termékeknél), cardiorytme, bravicontrol (gyógyszereknél), bioaroma (biológiai eredetű fűszereknél) stb. [Védjegytörvény 2. § (3) B)].

39