Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
A Védjegytörvény időszerűtlenségét mutatja, hogy tipikus védjegyjogosultnak a vállalatot tekintik. Ez a szemlélet elavultnak tekinthető, mivel jelenleg több mint 100.000 gazdasági társaság létezik, amelyek ma már lényegesen több védjegyet jelentenek be, mint a vállalatok. Egyet lehet azzal érteni, hogy a védjegyek jogo-sultjai kötelesek gazdasági tevékenységet folytatni (vállalat), azonban a védjegy-jogosultak köre sokkal tágabb, mindazokat ide kell érteni, akik áru termelésére, szolgáltatás nyújtására jogosultak; Rt. és Kft. formájában működő társaságok, külföldi részvétellel működő vegyesvállalatok, magánvállalkozók, ipari vagy me-zőgazdasági szövetkezetek, mezőgazdasági egyéni termelők, munkaközösségek, szellemi szabadfoglalkozásúak, alapítványok, egyesületek, egyházi intézmények, sőt minisztériumok és országos hatáskörű szervek is rendelkezhetnek védjegy-gyei. Ami a védjegyjogosultságot illeti a védjegynek kizárólag egy alanya lehet a jelenlegi jogi szabályozás szerint. Nem megengedett még a vegyesvállalatok esetében sem, hogy az adott jelzés jogosultsága százalékosan megosztott legyen. A védjegy egyalanyúságát nem veszélyezteti az együttes vagy kollektív védjegyek intézménye sem. Itt is egyetlen jogosultja és bejelentője van a megjelölésnek. azzal, hogy a kérdéses védjegyet - az együttes védjegyről, és annak használati feltételeiről rendelkező szabályzat értelmében - tetszés szerinti használó használhatja. A védjegyekkel kapcsolatos egyalanyú jogosultsági rendszer számos gyakorlati problémát vet fel. Például ki jelenthet be egy újságvédjegyet: a lapgazda, az alapító, a szerkesztőség a kiadóvállalat vagy a nyomda? Szintén nehéz eldönteni egy adott földrajzi helyről származó termékek esetén, ha az adott megjelölést kollektív védjeggyel kívánják védeni, hogy a bejelentő (aki a védjegyjogosultja lesz) valamelyik (legnagyobb) termelő, a termelők egyesülete, szövetsége, a minőségellenőrző szerv, a földrajzi régió legnagyobb vállalata, vagy éppen az exportáló vállalat legyen. Ádáz viták keletkezhetnek gazdasági társaságok tagjai között, ha a védjegyet mondjuk annak képviselője, tagja a maga nevére jelenti be. 5. A védjegy oltalmának időtartama A megújítás A védjegyoltalom időtartama tíz év. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik. Ez azt jelenti, hogyha a védjegyet 1995. január 3-án bejelentik, de lajstromozására csak 1996 októberében kerül sor, az oltalom órája már január 3-tól ketyeg. A védjegyoltalom megszűnik, ha az oltalmi idő megújítás nélkül lejár, mégpedig az oltalmi idő lejártát követő napon. Az előbb említett esetben az 1995. január 3-án bejelentett védjegy oltalma (ha nincs megújítás) 2005. január 4-én fog megszűnni. 34
