Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

I. Alapfogalmak

— beszélhetünk javítási know-how-ról, mégpedig elvan esetekben, amikor a sajátos szakmaismeret valamely bonyolultabb berendezés hibájának gvors. precíz elhárítását teszi lehetővé;

— az ún. rutin szoftveren túlmenő, szerzői jogvédelem alatt álló számítógépi programok egy része (például egyes gy ártásoptimalizálási programok, berendezés — méretezési programok) a know-how-kategóriába tartozónak is tekinthető, de e csoportba sorolhatók a számítógépi rendszerek vezérlésére szolgáló ún. felügyeleti programok is.

5.7. Komplex know-how

A műszaki fejlettség mai fokán gyakori, hogy a kívánt cél eléréséhez számos „tudni-hogvan -ra, mondhatnánk egész know-how-láncolatra van szükség. E láncolat egyes tagjai (láncszemei) természetesen önálló szabadalmak is lehetnek. Ez a fajta know-how komplex know-how-nak nevezhető. Esete válogatja, hogy maga a részlettudás mit ér. és önmagában egyáltalán van-e értéke. A komplex know-how fogalom azokra az esetekre vonatkozik, amelyeknél az említett teljes know-how eredményessége nagyobb, mint a résztudások eredményességének egyszerű összege.

Ma már a know-how-k. legalábbis az értékesek nagyobbik része általában ebbe a kategóriába tartozik. Majd minden bonyolultabb vagy többlépcsős eljáráshoz — nem is beszélve azokról, amelyek megvalósításához még új nagyberendezés is szükséges — komplex know-how is kapcsolódik. \z egves részmegoldások száma ilyenkor kevés, eredményt csak ezek szerves láncolata ad.

A legjellegzetesebb példa a komplex know-liow-ra az ammóniagyártás. Itt az egyes műveletek fejlődése nagyon jól rávilágít az egész folyamat komplexitására és arra, hogv az egy es lépések

26