Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
I. Alapfogalmak
alkalmazására másoknak engedélyt kell adni. A gyakorlatba P j uJ vétel elmulasztása 3—4 év múlva kényszerlicenciához vezethet (lásd az I. fejezel 11.1. pontját). A szabadalmat korábban minden enves országban külön eV P kellett igényelni, azaz bejelenteni, de újabban lehetőség van arra, liogv a szabadalmi igénvl az országok egy csoportjára vonatkozóan együttesen jelentsék be. Nevezetesen azon európai országokról van szó, amelyek az Európai Szabadalmi Egyezményhez csatlakoztak. Ezek esetében lehetőség van arra, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál benyújtott egyetlen kérelemmel mindezen országokban szabadalmat nyerjünk. Egv másik fontos egyezmény a Párizsi Uniós Egyezmény, amelynek ma már több mint 100 tagja van, s amely lehetővé teszi, hogy az egyik tagországban való bejelentéssel jogot nyerjünk arra, hogy a többi tagországban egv évvel az első bejelentés után jelenthessük be a találmányt. Ez esetben a találmány elsőbbséget élvez, vagyis újdonság szempontjából olyannak tekintendő, mintha az eredeti, az első tagországban való bejelentés dálumáyal rendelkezne. A világ legtöbb országában bizonyos díjak, illetékek fizetendők időszakosan (többnyire évente) azért, hogy a megadott szabadalom érvényét fenntartsák. Ha ezeket nem fizetik ki. úgy — meghatározott türelmi idő elteltével — a szabadalmi oltalom megszűnik. A szabadalom tulajdonosának a (szabadalmasnak) kizárólagos joga van ahhoz, hogy szabadalmát gyakorlatba vegye, alkalmazza, s az ily módon előállított termékeket forgalomba hozza, eladja, vagy hogy szabadalmára másoknak használati engedélyt, ún. licenciát adjon. Amennyiben azonban a szabadalom megszűnik, az bárki által használhatóvá válik. A szabadalom jogellenes használata a bitorlás. Bitorlást követ el. aki ér\ényes szabadalommal védett, találmánnyal egyező termékeket gyárt vagv forgalomba hoz. A bitorlás elsősorban kártérítést, de adotl.esetben büntetőjogi felelősséget is maga után von. j 17
