Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

IV. Szerződéses kérdések

(2) Ha a vállalkozó gazdálkodó szervezet, a felek megállapodhatnak a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában is.

(2) A tervezési szerződés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg."

Ä 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 83—89. §-ai foglalkoznak a tervezési szerződésekkel (IX. fejezet). Ez a következő részekre tagozódik:

— szerződés megkötése (83—84. §).

— a felek együttműködése (85. §),

— korszerűségi felülvizsgálat (86. §).

— szerződésszegés (87—88. §).

— a vállalkozási szerződés általános szabályainak alkalmazása (89. §).

Mind a Ptk, mind a fent említett MT rendelet vonatkozó rendelkezései meglehetősen „soványak . Az MT rendelet ezen túlmenően még korszerűtlen is. amennyiben még ma is két §-ban foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy az elkészüli len szolgáltatásától számítolt három éven tül kezdődik meg a kivitelezés. (Ez remélhetőleg már ritkán fordul elő.)

Néhány érdekes Legfelsőbb Bírósági határozat is foglalkozik a tervezéssel. így például a 197/1989. évi (BH 1990. 367. o.), amely' megállapítja, hogy amennyiben a terv kivitelezése a rendelkezésre álló összegből nem megvalósítható, úgv a szolgáltató hibásan teljesít. Szintén a hibás teljesítéssel foglalkozik a 334/1986. sz. határozat is(BH 1986. 618. o.). amely megállapítja. hogy ..hibás az a terv, amely gazdaságtalan kivitelezést irányoz elő. és ezért a tervezővállalat szavatossági felelősséggel tartozik. Ebből következik, hogy a gazdaságos megoldást tartalmazó átdolgozásért nem tarthat igényt díjazásra. ( Mlolt esetben eg\ belvízi csatorna nyomvonala volt hibás, illetve nem gazdaságos, mert az sokkal röxidebb nyomvonallal volt megvalósítható.) Egy vitatható határozat is ismeretes, nevezetesen a 281/1988 sz. (BH 1988. 619. o.) Ennek kiemelt következtetése: „A vállalkozó nem mentesül a hibás teljesítés következményei