Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
IV. Szerződéses kérdések
illetve ha a szerződés több szabadalomra vonatkozik, e szabadalmak — érvényességi időtartamán belül tetszés szerinti időre köthetők, sőt használati engedély adható akár egyetlen felhasználásra is. Éppen ezért a szerződésben a használati engedély időtartamát is meg kell határozni. Megszűnt szabadalomra természetesen licenciaszerződés érvényesen nem köthető. Mivel a szabadalom megszűnése után a szabadalom tárgyát bárki szabadon és ingyen használhatja, kézenfekvő, hogy ez a korábbi licencia vevőre is vonatkozik. Az időtényező egyébként más formában is megjelenhet a licenciaszerződésekben. Nem szokatlanok az olvan kikötések, hogy a használati engedély egv meghatározott időtartamig kizárólagos, ele azt követően nem. Természetesen a licencia jellegének ilyen változása nem csak az időtartamhoz köthető, hanem meghatározott mértékű használathoz (vagy mint látni fogjuk, meghatározott összeg fizetéséhez) is, és mindezt még időben is behatárolhatjuk. A jogszavatosság alapján a licenciaadó vállalja, hogy amennyiben harmadik személv a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza, űgv a licenciavevő számára kár- és permentességet biztosít. A licenciaadó jogszavatossága már a Ptk. 369. §-ából is következik, de a magyar szabadalmak esetében a Szabadalmi Törvény 18. § (1) bekezdése ezt még megerősíti. Más jogrendszerek esetében ez korántsem mindig automatikus. Ezért a jogszavatosság a szerződésben kikötendő, illetve kizárandó. Harmadik személv jogai alapján egyébként igények nemcsak akkor jelentkezhetnek, ha annak szintén szabadalma van — azaz az a szabadalom, amelyre licenciát kapunk, mint utólag kiderül, függő szabadalom. Felléphet például a szabadalmas egyik kizárólagos kereskedelmi képviselője is kártérítési igénnyel arra való hivatkozással, hogy a szabadalomra adott kizárólagossági engedély révén képviseleti jogai szenvedtek csorbát. Ilyen és hasonló igéinek következményei elkerülésére licenciavásárlás esetén célszerű jogszavatosságot kikötni, szel-158