Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

IV. Szerződéses kérdések

Iit'k. \z említeti tipikus -zerződéseknek ugyani- a hasznosítási engedéh a főtárgya, de lehetnek különböző melléklárgvai i~. amelvek nem közömbösek a szerződés egészének megítélése -zem|*ontjából. I gvanakkor vannak szép -záinmal szerződések, amelyekben a hasznosítási engedély csupán melléktárgy. sőt olyanok i-. amelyeknek a hasznosítási engedéh melléktárgya ugyan, de e melléktárgy jóformán el i- sikkad. Célszerű áttekinteni tehát. hogy milyen szerződésekkel találkozhatunk, amelvek hasznosítási engedélyt biztosítanak, vág) azt i- biztosítják. \z elmondottak értelmében csoportosítva az ilyen jellegű -zerződéseket, az alábbi besorolás hozható létre.

al Hasznosítási engedély mint a szerződés főtárgya (szerződéses főkötelezettség)

1. Szabadalomra vonatkozó használati engedéh adása, melléktárgv nélkül (szabadalmi licenciaszerződés|.

2. know-how átadására vonatkozó szerződés. \ know-honnak önmagában kísérő szolgáltatás vagy -/.állítás nélkül való átadása (know-how-szerződés).

3. Szabadalomra vonatkozó használati engedély adása, knowhow átadásával egy üti vagy fordítva (vegyes tárgy ú szerződés).

4. Vz 1—3. pontokban tárgyalt szerződések olyan változata, amelyben mellékkötelezettséget i- előírtak (kísérő szolgáltatás vagv szállítás). Az ilven szerződések mellékkötelezettségeket előíró szabadalmi licencia, know-how-, illetve vegyes tárgyú szerződéseknek nevezhető, de a lényeg az. hogy a szellemi tulajdon — mint a szerződés főtárgy a — mellett mellékkötelezettség is előírható.

135