Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)

I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme

A joggyakorlatban arra van szükség, hogy a találmány, ipari jellege és újdonsága mellett, feltalálói tevékenységen alapulják, és az uj törvény 9. szakasza szerint ez egyértelműen azt jelenti, hogy az oltalmazható találmánynak nem szabad nyilvánvaló módon következnie a technika állásából.

Az uj törvény azonban nem megy messzebb ilyen értelemben, mert nem követel műszaki haladást, szemben a német joggyakorlattal, amely a találmányi szint fogalma mellett a műszaki haladás fogalmát is megteremtette.

Nem kizárt azonban, hogy a biró a műszaki haladás ismérvét is felhasználja a feltalálói tevékenység meglétének bizonyitékaként.

Ugyanakkor a biró az eredmény váratlan jellegét, egy legyőzött nehézség fennforgását,vagy egy előítélet megszüntetését, valamint azt a tényt, hogy a kitűzött feladat uj volt és a bejelentés benyújtása előtt nem oldották meg, szintén felhasználhatja a feltalálói tevékenység fennforgásának bizonyító elemeiként.

Mindezeket a szempontokat figyelembe kell tehát venni ahhoz, hogy meghatározzuk a szabadalom által biztosított oltalom terjedelmét annak megállapitására, hogy a szabadalmas versenytársa bitorolja-e a szabadalmas számára fenntartott jogokat?

2. A bitorlás megítélése

A bitorlás fennforgásának megítélését lehetővé tevő szabályokat az elmélet és a gyakorlat az 1844. julius 5-i törvény hatálybanléte alatt alakította ki, és e szabályok kétségtelenül, lényegileg azonos módon irányadóak az uj törvény hatálybalépését követően is.

Az első szabály, hogy a bitorlást a hasonlóságok és nem a különbségek alapján kell megítélni, ahol a hasonlóságoknak az eredményt előidéző eszközökre, vagy a segítségükkel kapott ipari termékekre kell vonatkozniuk.

Általában az eszközt nem elkülönítetten, hanem a segítségével elért eredménnyel együtt kell figyelembe venni.

Azonos eredmény eléréséhez használt eltérő eszköz nem képez bitorlást, legalábbis elvben. Másrészt, ha egy önmagában ismert eszközzel olyan szerepet játszatnak»amelyet előzőleg nem töltött be, és ha ez az alkalmazás uj, oltalmazható, és az, aki ugyanezt az eszközt azonos célra felhasználja, bitorló.

Nem bitorol azonban, aki ugyanazt az ismert eszközt eltérő célra használja.

So