Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Első fejezet - Szisztematikus vállalkozás

olyan területekre irányítani, ahol nagyobb termelékenység és nagyobb hozam ígérkezett. Korábban a bankárok - mint mondjuk a Rotschildok - tulajdonosok is voltak. Ha például vasutat építettek, saját pénzükből finanszírozták a munkálatokat. A vállalkozói bankár ezzel szemben soha­sem akart tulajdonos lenni. Pénze abból származott, hogy az általa még indulásukkor pénzelt cégek részvényeit piacra dobta és eladta. Vállalkozá­saihoz pedig az emberektől kölcsönvett pénz szolgáltatta a tőkét. A vállalkozók ugyanakkor nem kapitalisták, habár tőkére van szükségük, mint minden gazdasági (és nem gazdasági) tevékenységnek. Még csak nem is befektetők. Kockázatot persze vállalnak, de hát kockázatot mindenki vál­lal, aki bármilyen módon érintett egy gazdasági tevékenységben. A gazda­sági tevékenység lényege az, hogy a pillanatnyilag rendelkezésre álló forrá­sokat a jövőhöz próbálják igazítani - ez pedig kockázatot jelent. A vállalkozó nem feltétlen azonos az alkalmazóval sem, de lehet alkalmazott - vagy valaki, aki teljesen egyedül, önmagára utalva dolgozik -, mint ahogy sok esetben így is van. A vállalkozásnak tehát, függetlenül attól, hogy egyéni vagy' intézményi vállalkozásról van szó, megvan a maga megkülönböztető jegye. Ez azonban nem személyiségjegy - harminc év során a legkülönbözőbb személyiségű és vérmérsékletű emberrel találkoztam, aki mind jó vállalkozónak bizonyult. Annyi bizonyos, hogy azokból, akiknek nagyon fontos a biztonság, ritkán válik jó vállalkozó. Am ezek az emberek másutt sem tudnak igazán jó ered­ményeket elérni - például ritkán lesznek jó politikusok, nem állják meg a helyüket vezető katonai munkakörben vagy egy óceán járó kapitányaként. Ezekben a tisztségekben ugyanis döntéseket kell hozni, és minden döntés lényege a bizonytalanság. Aki azonban képes a döntéshozásra, képes vállalkozóvá válni és „vállalko­zói módon” viselkedni. A vállalkozás tehát inkább magatartásforma, mint személyiségjegy. Alapjai sokkal inkább a koncepcióban és elméletben rejle­nek, mint az ösztönös megérzésben. I. Minden gyakorlatnak van elmélete, még akkor is, ha ezt maguk a gyakorlók nem tudják vagy nem veszik észre. A vállalkozás gazdaság- és társadalomel­méleten alapul. Az elmélet szerint az állandó változás teljesen hétköznapi, 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom