Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
Bevezetés - A vállalkozói gazdaság
lisi Minnesota Egyetem Hubert Humphrey Intézetében (Hubert Humphrey Institute of the University of Minnesota). A Control Data Corporation, az egyik vezető minneapolisi számítógépgyártó cég hasonló jellegű „köz-magán” társaságokat épít ki az oktatásban, sőt még a szabadságvesztésüket töltők munkaszervezése és rehabilitációja terén is. És ha van valami, ami hosszú távon is képes lenne megoldani a postai szolgáltatás gondjait - hiszen minden bizonnyal van egy határa annak, ameddig a lakosság hajlandó egyre többet fizetni az egyre szűkülő szolgáltatásokért akkor az nem lehet más, mint hogy alvállalkozásba adják ezt a létfontosságú szolgáltatást (már ami tíz év alatt maradt belőle) az úgynevezett „negyedik szektornak”, versenytárgyalások útján. IV. Van-e hát valami, amit - a Kondratyev-féle elmélet növekedési és hanyatlási ciklusán kívül - a növekedésben lévő vállalatok közös jellemzőjeként említhetnénk? Mindegyikük az „új technológia” képviselője, mindannyian új lehetőségeket és a tudomány alkalmazásának új útjait keresik; ám ha közelebbről nézzük, mindez nem más, mint puszta technológia. Csakhogy esetünkben a technológia nem az elektronikát, a genetikát vagy új anyagok felhasználását jelenti. Az „új technológia” itt a vállalkozói vezetés. Ha ezt tudomásul vesszük, az amerikai gazdaságot az utóbbi húsz, de még inkább a legutolsó tíz évben jellemző elképesztő mennyiségű új munkahely keletkezése is magyarázatot nyer. Sőt még Kondratyev elméletével is összeegyeztethető. Az Egyesült Államok - és bizonyos mértékig Japán is - most éppen a „tipikus Kondratyev-féle ciklus” egyik szakaszában van. Ahogy Joseph Schumpeter 1939-ben elsőnek kimutatta, az Egyesült Államokban és Németországban 1873 és az első világháború között történt események nem illenek a Kondratyev-ciklusba. Az első Kondratyev-ciklus a vasúti fellendüléssel kezdődött, és 1873-ban, a Bécsi Tőzsde összeomlásával ért véget, amikor a tőzsdeárfolyamok világszerte zuhanni kezdtek. Am ez csak előjele volt egy komoly hanyatlásnak. Nagy-Britannia és Franciaország iparát ezt követően hosszú stagnálás jellemezte, mely alatt a jelentkező új technológiák - acél, kemikáliák, elektromos berendezések gyártása, a telefon és végül az autógyártás - nem tudtak elegendő munkahelyet teremteni ahhoz, hogy a régebbi iparágakban - például a vasútépítésben, szénbányászatban, textiliparban - megszűnt állásokat pótolják. 21
