Haraszti Mihály: Franchising a vállalkozók csodafegyvere? (Budapest, 1992)
II. A franchise felépítése és működése
A FRANCHISE FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE se. Nálunk még nem elfogadott, hogy nyíltan megmondják, ha valaki nem alkalmas valamire. Nem minősül pozitív kategóriának, ha időben megállítják a szakemberek által kétes kimenetelűnek minősíthető úton. Szintén több működő rendszer gyakorlati tapasztalata, hogy a fizetőképesség nem áll arányban a munkához való viszonnyal. Igen sokan azok közül, akik képesek akár zsebből kifizetni a licencdíjat és a szükséges beruházások fedezetét, már nem kívánnak személyesen is munkát végezni, akik pedig szívesen vállalnák a kemény munkát, nem rendelkeznek a megfelelő anyagiakkal. A személyes munkavégzés pedig a legtöbb rendszer kötelező előírása, hiszen csak így biztosítható annak az elkötelezettségnek, az önmotivációnak a pozitív érv ényesülése, mely elengedhetetlen a sikerhez. Számos franchise rendszer odáig is elmegy, hogy nem köt szerződést olyan személlyel, akinek más forrásból is számottevő bevétele van, akinek egzisztenciája nem csak a franchisolt egység anyagi eredményeire épül. A franchising magyarországi elterjesztésének kérdésében alapvető szempont annak vizsgálata, hogy vannak-e tömeges méretekben olyan magánszemélyek, akik érdeklődnének a franchise vállalkozások iránt és erre alkalmasak is. A franchise vállalkozókká vált személyek jellemzői elemzésének fő adatait mutatja be 2. 3. és 4. táblázatunk (USA): Nem Iskolai végzettség: Családi állapot: férfi 87% nő 13 % felsőfokú 43 % középfokú 54 % egyedülálló 34 % házas 66 % 2. táblázat Korábbi vezetői tapasztalat: 1 évnél kev esebb 15 % 1-5 év között 75 % 5 évnél több 10% 3. táblázat A franchise megvételének oka: önálló egzisztencia teremtése 73% anyagi függetlenség elérése 69% karrier utáni vágy 53% új készségek vagy szakma elsajátítása 49% hosszútávú befektetés 32% 4. táblázat 72
