Haraszti Mihály: Franchising a vállalkozók csodafegyvere? (Budapest, 1992)

II. A franchise felépítése és működése

A FRANCHISE FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Érdekességként megjegyezzük, hogy a rendszergazdák a képességek és az elköte­lezettség bizonyítására előszeretettel használják az ún. fordított eladás (reverse sel­ling) technikáját, amelynek lényege, hogy felcserélik a szerepeket, és a vevőjelöltet akadályok leküzdésére kényszerítik az általa megvenni kívánt rendszer tényleges megszerzése érdekében. Több távolsági telefonbeszélgetésre kényszerítik a saját költ­ségén; tömérdek mennyiségű és a magánszférába tartozó kérdést firtató kérdőívet töl­tetnek ki vele; nem térnek vissza jelentkezésére mindaddig, amíg legalább kétszer nem sürgeti a választ; a jelentkezőt komoly költségekbe verve messzi városba hívják tárgyalni ügyvédjével együtt; stb. Folyamatosan tesztelik elhatározásának komolysá­gát, elkötelezettségét, kockázatvállalásának mértékét. A módszert - sokkal enyhébb változatban - mi is kipróbáltuk. Mindössze annyit kértünk, hogy a jelentkezést írásban adják le, indokolják meg csatlakozási szándékuk indítékait, finanszírozzák meg saját utazásukat a rendszer legközelebb működő egysé­gének megtekintésére, a tárgyalás előtt végezzenek el saját költségen egy franchise tanfolyamot. Az eredmény lesújtó volt. Hiába magyaráztuk el szinte minden lépcső­nél, hogy egyetlen kritériumunk a siker - a partner sikere! -, szinte minden alkalom­mal sértődöttség, felháborodott reagálás, drámai jelenetek és gúnyos elutasítás volt a reakció. Egyértelmű, hogy a vállalkozói kultúra mai állapota, a piacgazdaság törvény­szerűségei ismeretének hiánya, a franchise forma szinte teljes ismeretlensége még igen sok problémát fognak a Magyarországon tevékenykedő rcndszertulajdonosok számára jelenteni. A magyar vonatkozások szempontjából ugyanakkor feltétlenül érdemes ismételten kiemelni, hogy a rendszergazdák sok esetben kimondottan az olyan jelentkezőket ré­szesítik előnyben, akik rendelkeznek ugyan általános vállalkozási vagy vezetői ta­pasztalatokkal, de nem az adott szakmából jönnek. Az ilyen személyek tapasztalataik szerint nyitoltabbak minden új ismeret szakmai előítélet nélküli befogadására. A hangsúlyt a vállalkozók kiválasztásánál sokkal inkább a készségekre, képességekre és az intellektuális ill. érzelmi elkötelezettségre helyezik (követelmények és korlátozá­sok elfogadása, áldozatvállalás a siker érdekében, készség a munkatársak motiválásá­ra, emberi kapcsolatok kialakításának készsége mind a franchise átadó, mind az eset­leges alkalmazottak és a vevőkör felé stb.). Ez a gyakorlat azért jelentős, mert azon túl, hogy a magyar jelentkezőknek el kell fogadniuk a kiválasztás folyamatát és az ennek során alkalmazott - számukra részben vagy egészben idegen - eszközöket és módszereket, valamint az esetleges elutasítás tényét, nemcsak hogy nem lehetnek kizárva a franchise vállalkozások köréből, hanem a követelményrendszert figyelembe véve teljesen diszkriminációmentes elbírálásra számíthatnak. Természetesen az anyagi lehetőségek más elbírálás alá esnek, hiszen az egy objektív helyzet következ­ménye és más jellegű kezelést igényel. Az egyéni vállalkozások még a fejlett piacgazdaságokban is komoly kockázatot jelentenek a vállalkozók szemszögéből, de a vállalkozói kultúra magasabb színvonala, a szinte tudományos igénnyel kidolgozott és a gyakorlatban bizonyítottan bevált mód­118

Next

/
Oldalképek
Tartalom