Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
jogukkal és szükség esetén az újítási előadót függetlenítsék. A múltban csak az 500 főn felüli vállalatoknál függetlenítették az újítási előadókat. Ez az intézkedés igen sok esetben panaszra adott okot, mivel számos olyan üzemben is szükséges lett volna az újítási előadó függetlenítése, ahol ugyan a dolgozók létszáma nem érte el az 500 főt, ellenben az újítási tevékenység és az újítások száma megkövetelte volna az újítási előadó függetlenítését. A jelenlegi rendelet értelmében 100—200 fős vállalatoknál is függetlenített előadót állíthat be a vezető, ha azt az újítási mozgalom megkívánja. A gyakorlat azt mutatja, hogy az újítási előadót igen gyakran helyezik át más munkakörbe. Alig tanul bele újítási előadói teendőinek ellátásába, már más beosztást kap. Ezek a gyakori áthelyezések nagymértékben veszélyeztetik az újítási mozgalom érdekeit. Ezért helyes, ha az újítási előadó áthelyezése, leváltása előtt a vállalat vezetője a leggondosabban mérlegeli, hogy az újítási előadónak más munkakörbe való áthelyezése feltétlenül szükséges-e. Az újítási előadó nem társadalmi munkát végez, hanem hivatalos munkát, úgyanúgy, mint a vállalat bármilyen más dolgozója. Éppen ezért helytelen az olyan törekvés, amely szerint az újítási előadó a hivatalos munkaidején kívül végezze az újításokkal kapcsolatos teendőit. Az újítási előadó.munkája fontos állami munka, melynek elvégzésére a törvényes munkaidőt kell felhasználni. A rendelet kimondja, hogy az újítási előadónak képesítésre van szüksége. Azt, hogy az újítási előadónak a képesítést mikor kell megszereznie és hogy milyen minimális szakmai tudás szükséges, az illetékes miniszter állapítja meg. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az a leghelyesebb, ha az újítási előadók a képesítést ez irányú munkájuk megkezdésétől számított 3 hónapon belül megszerzik. 15. §. A vezető és az újítási előadó (újítási iroda) feladatai a vállalóknál, önelszámoló egységeknél és állami szerveknél (1) A vezető illetékes szervei (osztályok, csoportok stb.) útján a) gondoskodik az újítási feladattervek kidolgozásáról (23. §), b) határoz az újítási javaslatok felől (ha az újítás az alap- vagy félkésztermék minőségét érinti, előzetesen beszerzi a továbbfeldolgozó vállalatok véleményét), S.3 6* 22
