Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
A munkanormák készítéséről és kezeléséről jelenleg a 52/1952. (IV. 22.) M. T. sz. rendelet 18. §-a rendelkezik. Rendelkezései a következők : (1) Minden olyan újítást, amely az üzemben alkalmazható, kötelezően kell bevezetni és a bevezetés elrendelésével egyidejűleg a normát meg kell változtatni. Ilyen esetben az újítást a műveletterven (műveleti utasításon, gyártási előíráson) is át kell vezetni. (2) Csoportmunkánál a csoportnormát meg kell változtatni minden olyan ésszerűsítés, technológiai vagy munkamódszerbeli változás esetén is, amely a csoport létszámának csökkentését eredményezi. (3) Nem szabad a normát megváltoztatni, ha a dolgozó olyan munkamódszert alkalmaz, amely kizárólag különleges egyéni képességein alapszik, vagy további kiterjesztése a dolgozók különleges egyéni képességeitől függ. (4) Nem szabad a normát megváltoztatni, ha az újítás (ésszerűsítés, munkamódszerbeli, technológiai változtatás) a normaidőt egyedi gyártásnál legfeljebb 10%-kal, kissorozatgyártásnál legfeljebb 8%-kal, nagysorozatgyártásnál és tömeggyártásnál legfeljebb 5%-kal csökkenti. (5) Az újítónak a régi és az új norma közti különbséget az újítás bevezetésétől számított 6 naptári hónapig el kell számolni. (6) Amennyiben a munkás az időszükségletet csökkentő változtatást az alkalmazásbavételt követő 8 napon belül nem jelentette be, a munkára új normát kell megállapítani. (7) Ha az újítás használatbavételéhez begyakorlási időre van szükség, vagy a műszaki norma nem állapítható meg, a vállalat igazgatója ideiglenes normát vagy begyakorlási pótlékot alkalmazhat. (8) Az újítás önkéntes átvételére vonatkozó valamennyi rendelkezés hatályát veszti. A normakedvezménnyel kapcsolatban szükséges a kérdés részletesebb ismertetése. Az idézett rendelet az újító részére a hivatkozott normakedvezményt 6 naptári hónapra biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a 6 hónapos határidő nem hosszabbítható meg még abban az esetben sem, ha az újító valamilyen rajta kívül álló okból (például anyaghiány, rendeléshiány, az újító betegsége stb.) nem dolgozhat 6 hónapon keresztül a régi kedvezményes normája alapján. Másik fontos intézkedése a normáról szóló rendeletnek, hogy az újítást annak alkalmazásba vételétől számított 8 napon belül szabályszerűen újításként be kell jelenteni. E bejelentés elmulasztása a normakedvezmény elvesztésével jár és az újító részére új normát kell megállapítani. Ezért érdeke minden újítónak a 8 napon belüli bejelentés megtétele. A bejelentés elmulasztása azonban csak a normakedvezmény elvesztését eredményezi, a szerzőséghez fűződő egyéb jogok (újítási díj, 7S A
