Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

Ilyen esetben a már említett szabályok szerint az eszmei díj 50%-a az eredeti újítót, 25%-a az átvételt javasló személyt, míg a fennmaradó 25% az igazgatói alapot illeti meg. ' Gyakran megtörténik az az eset, hogy valamely vállalat az újítás üzemszerű megvalósításától számított egy évnél rövidebb ideig tartja csak használatban az újítást, a népgazdasági eredmény meg­állapítása alapjául szolgáló egy esztendő hátralevő részében az újítás további gyakorlatbavétele egy másik vállalatnál történik. Ilyenkor a javaslattevő részére a második vállalattól nem tapasztalatcsere-díj jár, hanem a két vállalatnál jelentkező népgazdasági eredményt együt­tesen kell számításba venni és az egységes népgazdasági eredmény alapján kell a javaslattevő részére a skála szerinti újítási díjat folyó­sítani. Műszaki ésszerűsítésért legfeljebb 100 000 forint, termelési éssze­rűsítésért pedig legfeljebb 50 000 forint újítási díjat lehet fizetni. Érvé­nyes ez a szabály akkor is, ha több újító van. Anyagmegtakarítás vagy minőségjavulás címén járó díjemeléssel sem lehet a most említett felső határokat túllépni. Az eszmei díjnak is 100 000, illetőleg 50 000 forint a felső határa. A régi rendelettel szemben az új rendelet a Miniszter­­tanács elnökét felhatalmazza, hogy az illetékes miniszternek az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnökével együttesen előterjesztett javaslata alapján a most említett értékhatárokat meghaladó összegű díjazás folyósítását is engedélyezze. A felső értékhatárok túllépésének például akkor lesz helye, ha a javaslat megvalósítása folytán a népgazdaság részére különösen nagy (például 5 millió forintnál lényegesen több) népgazdasági eredmény keletkezett. A díj felső értékhatárának kérdésével kapcsolatban felmerül, hogy a tapasztalatcsere-díj címén járó 10, illetőleg 25% a díj felső határába beszámítható-e. Ha a most említett díjak az eredeti újító részére kerülnek kifizetésre, azokat a felső értékhatárba be kell számí­tani, tehát az eredeti javaslattevő csak akkor kaphatja meg a 25, illetve 10%-ot, ha ezzel a felső értékhatárt nem lépi túl. Ha azonban a tapasztalatcsereátvételt nem az újítás eredeti szerzője javasolja, az átvételt javasló személynek jár a tapasztalatcsere-díj még abban az esetben is, ha az eredeti újítónak járó díj a felső határokat már elérte. A felső értékhatárokra való tekintettel szükséges annak ellenőrzése, hogy az újító a 100 000 forintot, illetőleg 50 000 forintot meghaladó összeget ne vehessen fel. Ezért a tapasztalatcsere útján elfogadott újítás eredeti szerzőjének járó díjat az újítást átvevő szerv nem köz­vetlenül az újító címére, hanem az Országos Takarékpénztár Buda­pesti V. kerületi fiókjának 990.113/47. számú egyszámlájára köteles átutalni. Az újító részére a díjat a pénzintézet folyósítja. Az újítást tapasztalatcsere útján átvevő vállalat csak a javaslat szerzőjének járó 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom