Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

Előszó

minisztériumoknak nyilván kell tartaniuk, s a műszaki fejlesztési főosztályok vezetőinek a műszaki tanács előtt rendszeresen be kell számolniuk arról, hogy a nagy jelentőségű újítások és találmányok bevezetésére készített intézkedési terveket az előírt határidőre a felelős személyek hogyan hajtották végre. A rendelet az egyéni ösztönzésen keresztül is iparkodik megoldani a bevezetés biztosítását a közreműködői jutalom révén.

3. Népgazdasági szempontból igen káros volt az, hogy a kifizetett újítási díjak mintegy 75%-át nem kalkulációs, hanem eszmei alapon számolták el, annak ellenére, hogy a javaslatok legnagyobb részében a népgazdasági eredmény forintértékben kiértékelhető lett volna. Ez a helytelen gyakorlat a népgazdaságnak kárt okozott, mert az újítások révén elért eredményeket nem lehetett kimutatni, a ténylegesen elért eredmény — kalkuláció hiányában — beolvadt a vállalat egyéb eredményei közé, s így a népgazdaság számára nem lehetett hasznosítani. Ennek megszüntetése céljából az új rendelet kimondja, hogy eszmei díjat a jövőben csak akkor lehet megállapítani, ha a főmérnök és a főkönyvelő fegyelmi felelősség mellett igazolják, hogy az adott esetben a népgazdasági eredmény forintban nem mutatható ki. Az eszmei díjazás csökkentését, illetve visszaszorítását szolgálja az a rendelkezés is, hogy az eszmei díjat sem lehet hamarabb kifizetni, mint a kalkulált díjat.

4. Az újítások népgazdasági eredményének megállapításával és kimutatásával kapcsolatban eddig sok panasz és jogos bírálat hangzott el. Az egyes újítások elbírálásakor a legkülönfélébb módszerek szerint állapították meg a népgazdasági eredményt, és igen gyakran annak kimutatása nem volt megbízható. Az új rendelet alapján a pénzügyminiszter a 14/1955. (VIII. 28.) P. M. sz. rendelet kiadásával gondoskodik az újítások és találmányok népgazdasági eredményének méréséről és elszámolásáról. Ez a rendelet tisztázza, hogy milyen eredményt kell figyelembe venni, mi a számítási időszak, számítási alap. Előírja, hogy az eredményt javító tényezők mellett figyelembe kell venni az eredményt rontó kihatásokat is, továbbá intézkedik a bizonylati elv tekintetében is. Nagy előreheladást jelent az a rendelkezés is, amely szerint a jövőben nemcsak a vállalaton belüli eredményt kell figyelembe venni, hanem számításba kell venni az újítás következtében más vállalatoknál mutatkozó gazdasági kihatásokat is.

5. Az új rendelet a kooperációs gondolatot erősíti azzal is, amikor az újítási feladattervekkel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy azok kitűzésénél a jövőben nemcsak a vállalaton belüli problémákat kell figyelembe venni, hanem ki kell tűzni azokat a feladatokat is, amelyek megoldása előnyös hatást gyakorol más vállalatok önköltségére, termelékenységére vagy a minőség javulására.

5