Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

felemelést az újítási szervek helytelenül végzik. Különösen tapasztalható ez abban az esetben, ha munkaköri kötelesség részleges fennforgása címén az újítási díjat leszázalékolják. Ilyenkor a helyes eljárás a következő : Ki kell számítani az újítási díjat a népgazdasági eredmény alapján. Ezután az újítási díjnak az anyagmegtakarítás után járó részét 25%-kal fel kell emelni és a felemelt díjat kell a munkaköri kötelesség fennforgása arányában csökkenteni.

A rendelet a minőségi követelmény fokozása céljából lehetővé teszi, hogy a minőségjavítást eredményező újítás után járó díjat a minőség javulásának mértékétől függően 50%-ig fel lehessen emelni. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy a minőségjavulást eredményező és anyagmegtakarítással is járó javaslat után megállapított díjat anyagmegtakarítás címén 25%-kal, minőségjavulás címén pedig 50%-ig terjedő összeggel felemeljék.

A termelési ésszerűsítés után a műszaki ésszerűsítés után megállapított díjnak fele jár. Termelési ésszerűsítésnél is van helye anyagmegtakarítás fennforgása címén a díj 25%-os felemelésének és a minőség javulása esetében az 50%-ig terjedő felemelésnek. A termelési észszerűsítés díjazásának megállapításával kapcsolatban egy gyakran jelentkező hibára kell rámutatni. Az újítási szervek nagy része a termelési ésszerűsítés díjazását akként számítja ki, hogy megállapítja a javaslat által egy éven belül elért népgazdasági eredményt, ennek veszi a felét és a fél gazdasági eredmény alapulvételével alkalmazza a százalékos kulcsot. Ez a díjkiszámítási mód helytelen. A helyes eljárás szerint ki kell számítani a teljes népgazdasági eredményt, ennek kell venni a rendelet szerinti százalékos kulcsát és az ilyen módon megállapított díjösszeg fele képezi a termelési ésszerűsítés díját. A kétféle számítási mód nem azonos, mert a díj skála degresszivitása folytán különböző eredményt ad.

Az újítási díj alsó határa 50 forint. Érvényes ez a szabály mind a műszaki ésszerűsítés, mind pedig a termelési ésszerűsítés díjára. Ötven forintnál kevesebb újítási díjat tehát egyik esetben sem lehet kifizetni, ha a díj az alsó határt nem éri el, azt 50 forintra ki kell egészíteni.

Hogyan kell kiszámítani az újítási díjat akkor, ha anyagmegtakarítás fennforgása és minőség javulása címén a díjat fel kell emelni, viszont munkaköri kötelesség részbeni fennforgása címén a díjat le kell szállítani s a népgazdasági eredménynek egy részét munkabér megtakarítás teszi ki. A díj kiszámításának helyes módja ilyen esetben a következő.

Meg kell állapítani az anyag- és munkabér megtakarítás együttes összegét, tehát a teljes népgazdasági eredményt. Ezután ki kell számítani a teljes újítási díjat. Ekkor meg kell nézni, hogy az egész meg56