Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

ismert, de hazánkban eddig nem alkalmazott légkikeverőberendezések megépítését javasolták. A légkikeverőberendezések megépítését az illetékes szervek elrendelték. A javaslatot újításként, műszaki ésszerű­sítésnek fogadták el. A gazdaságossági számítás elkészítése előtt először is megállapították, hogy a meglevő kapacitásnak a duplájára történő felemeléséhez milyen mennyiségű és térfogatú mechanikus kikeverő­berendezés felszerelésére lett volna szükség. A gazdaságossági számításban az eredményeket a következő cso­portosításban értékelték ki : a) megállapították, hogy a szükséges kapacitás eléréséhez terve­zett mechanikus kikeverőberendezéseknek mennyi lett volna az előállítási költsége, ezzel szemben az azonos kapacitás eléréséhez szükséges légkikeverőberendezések előállítási költsége mennyit tett ki; b) megállapították, hogy a tervezett kapacitás eléréséhez szük­séges mechanikus kikeverők elhelyezése céljából megépítendő épületek mennyibe kerültek volna, ezzel szembeállították a légkikeverők elhe­lyezése céljából szükséges, azonos természetű beruházás tényleges költségeit; c) energiamegtakarítás. A légkikeverőkhöz azonos tonnasúlyt figyelembe véve lényegesen kevesebb energiafelhasználásra volt szük­ség ; d) karbantartási megtakarítás. A légkikeverők karbantartási költ­ségei alacsonyabbak a mechanikus kikeverők karbantartási költségei­nél. Tételesen kimutatást nyert, hogy alkatrészekben, kenőanyagban és javítási költségekben milyen összegű megtakarítás jelentkezett. A javaslatot végső fokon elbíráló szerv a számszerűen kimutatható megtakarításon kívül a pénzben ki nem fejezhető eredményeket is figyelembe vette. Ilyen eredmény a mechanikus és a légkikeverő beren­dezések üzemeltetésénél a légkikeverők javára mutatkozó lényegesen könnyebb és biztonságosabb üzemeltetés, továbbá az, hogy a légkike­verők alkalmazása mind üzemviteli, mind energiagazdálkodási szem­pontból korszerűsítés, tehát a javaslat műszaki haladást jelent. Ezért a kimutatott népgazdasági eredmény alapján járó újítási díjat az elbí­ráló szerv a pénzben ki nem fejezhető fentebbi eredményre való tekin­tettel felemelte. 8. §. Az újítási díj mértéke (1) A műszaki ésszerűsítés után járó díj mértéke a ténylegesen elért népgazdasági eredmény első 5000 Ft-ja után 10%, 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom