Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

semmiféle esetben nem hosszabbítható meg, még akkor sem, ha a javas­latot az újító hibáján kívül eső okból nem lehet egy teljes esztendőn keresztül alkalmazni. Találmányok díjazására is természetszerűleg érvényes az a sza­bály, hogy találmányi díjat csak a találmány megvalósítása révén elért tényleges népgazdasági eredmény alapján lehet fizetni. Ha tehát pél­dául a találmány csak másfél évig volt ténylegesen gyakorlatban, díjat csak e másfél év népgazdasági eredménye alapján lehet megálla­pítani és fizetni. Ugyanarra a termelési eljárásra vonatkozóan benyújtanak két újítási javaslatot. Mégpedig a másodikat az első javaslat gyakorlatba­­vételének megkezdésétől számított egy éven belül. A második javaslat is megvalósítást nyert, kérdés, hogy a két javaslat szerzője között hogyan kell a jelentkező népgazdasági eredményt szétválasztani. Ha a második javaslat az első javaslattal semmiféle összefüggésben nincs, vi­szont nagyobb népgazdasági eredménnyel jár a második javaslat gyakor­­latba vétele, az első javaslat alkalmazását meg kell szüntetni. Az első újí­tás szerzője a tényleges gyakorlatbavétel ideje alatt jelentkezett népgaz­dasági eredmény alapján kapja újítási díját, míg a második javaslat szer­zője részére az ő javaslatának bevezetésétől számított egy év népgazda­sági eredménye alapján jár a díj. Ha a második javaslat az első javaslat továbbfejlesztéseként jelentkezik, vagyis, ha a két javaslat egymással összefügg, az első javaslattevőnek arra az időre jár az újítási díj, amely idő alatt az ő javaslata gyakorlatban van, a második javaslat megvalósításától számított egy éven belül jelentkező gazdasági ered­mény alapján járó díj a javaslattevőket, mint társszerzőket illeti meg. A társszerzőség aránya attól függ, hogy a második javaslat milyen mér­tékben függvénye az első javaslatnak. Mint már említettük, vannak olyan javaslatok, amelyeknek a nép­­gazdasági eredménye forintban ki nem mutatható. Például a dolgozók munkafeltételeinek megjavítására, balesetelhárításra, egészségvéde­lemre vonatkozó javaslatok. Ilyen esetben a díjat az összes körülmé­nyek mérlegelésével kell megállapítani. Ilyenkor vizsgálni kell például a javaslat alkalmazhatóságának körét, a népgazdasági szükségességét, a tervteljesítés előmozdítására gyakorolt kedvező kihatásait stb. Ha az ilyen javaslat alkalmazása során derül ki, hogy az általa elérhető nép­­gazdasági eredmény pénzben kifejezhető, számítást kell készíteni és az annak alapján járó díjat kell folyósítani. A rendelet szerint a devizamegtakarítást a rendelet alapján járó újítási díj megállapításánál figyelembe venni nem lehet. Ha az újítás a behozatal terén megtakarítást, vagy új kiviteli lehetőséget biztosít, ezért külön jutalmat lehet folyósítani. A jutalom megállapítása és folyósítása a külkereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik, ezért az 4* 9 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom