Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
sától számított i éven belül ez nem történik meg, sem a Szerzőség elismerésére, sem pedig díjazásra igényt tartani nem lehet. Az újítónak szükség esetén magának is harcolnia kell javaslata megvalósításáért. Alapvető joga, hogy elvárja, sőt megkövetelje, hogy javaslatát az újítási szervek a saját és a népgazdaság érdekeinek megfelelően kezeljék. Ez annál is inkább fontos, mert egy javaslat „elkezelése” nemcsak az újítót károsítja meg, hanem a népgazdaságot is. Ezért az újításokkal foglalkozó szervek kötelesek gondoskodni a javaslatok szabályszerű kezeléséről, naplózásáról, megfelelő időben történő elbírálásáról, elfogadás esetén azok gyakorlatbavételéről és az újítónak járó törvényszerű díj kifizetéséről. Az újító jogainak biztosítását jelenti az is, hogy az újításokkal foglalkozó szervek kötelesek a javaslatokat találmányi jellegük vagy tapasztalatcserére való alkalmasságuk szempontjából is felülvizsgálni és a vizsgálat eredményéhez képest az Országos Találmányi Hivatalhoz a bejelentést megtenni, illetőleg a javaslatokat tapasztalatcserére bocsájtani. Az újítót ilyenkor tájékoztatni kell, hogy a javaslatot hova továbbították, hogy javaslata sorsát figyelemmel tudja kísérni. Az újító az ügyintézés bármely szakaszában felvilágosítást kérhet a javaslatával kapcsolatos intézkedésekről. Az újító a szakvéleményekbe jogosult betekinteni, őt a kalkulációról is tájékoztatni kell abban az esetben, ha a gazdasági számítás közlése nem ütközik honvédelmi vagy népgazdasági érdekbe. Az újító jogai közé tartozik továbbá az is, hogy személyesen résztvehet a javaslatával kapcsolatos tárgyalásokon. Amennyiben jelenléte feltétlenül szükséges, a javaslattevő nemcsak megjelenhet, hanem meg is kell jelennie a tárgyaláson. Az újító joga továbbá, hogy azokat a határozatokat, amelyekkel nem ért egyet, megfellebbezhesse. Ha ezzel a jogával nem él, úgy kell tekinteni, hogy a határozattal egyetértett. Az újító joga, de egyben kötelessége is szorgalmazni javaslata megvalósítását, hogy a népgazdaságra nézve hasznos elgondolása valósággá váljék. Tehát az újítótól minden olyan tevékenység elvárható, ami javaslatának gyorsabb megvalósulását lehetővé teszi. Ha a javaslata megvalósításában való közreműködésre hívják fel, vagy bármilyen más, a javaslatával kapcsolatos tevékenység kifejtését kérik tőle, a megvalósítás érdekében az újító köteles eleget tenni a felszólításnak. Ez a kötelessége azonban nem terjed odáig, hogy több hónapon keresztül állandóan közre kelljen működnie — minden ellenszolgáltatás nélkül — javaslata megvalósításánál. Ha az újító állandó személyes közreműködésére van szükség és ez huzamosabb ideig tart, az újítót vagy munkaviszonyba kell állítani, vagy a neki adott megbízás alapján munkáját meg kell fizetni. A részletes műszaki rajzok, műhelyrajzok elkészítése is csak térítés ellenében követelhető meg az újító3 Az újítói ét feltalálói jég kéoikönrr» 38
