Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
1. Egy szerszámgépen, amelyen bizonyos munkadarabot munkálnak meg, az egyik alkatrész sok selejtet okoz. A javaslat az alkatrész kicserélésére irányul, továbbá arra, hogy az alkatrész formáját meg kell változtatni. A javaslat gyakorlatba vételének eredményeként a selejt kiküszöbölődik, elmarad a felesleges anyag- és munkaráfordítás is, tehát megnövekszik a gyártott termékeknek mennyisége és csökken az önköltség is. 2. Javaslatot nyújtanak be arra vonatkozólag, hogy egy bizonyos festékanyagot A, B és C alkotóelemekből állítsanak elő. A festékanyagnak a most említett alkotóelemekből való előállítása azelőtt még soha nem történt meg. A javaslat alkalmazásával egy új, erre a célra eddig fel nem használt A anyagot hasznosítottak és miután ez az anyag egy elterjedt belső gyártás hulladékát képezi és mindig nagy mennyiségben áll rendelkezésre, lehetővé válik a festékanyag terén eddig fennálló hiányok kiküszöbölése. Továbbá jelentős önköltségcsökkentés is van azáltal, hogy a festékanyagot ezentúl nem drága és nagy tömegben rendelkezésre álló, eddig hulladékként kezelt anyagból állítják elő. A javaslat szerint előállított festékanyag minőségileg is felülmúlja az azelőtt használt festékanyagot, gyorsabban szárad és tartósabb is. 3. Egy műhelyben, ahol egy bizonyos termék előállítása 10 műveleten keresztül történt, a szerszámgépek, amelyeken ezeket a műveleteket végezték, úgy voltak elhelyezve, hogy a terméket az egyik műhelyből a másikba kellett szállítani, azután a következő művelet elvégzése céljából a régi helyére vissza kellett vinni. A benyújtott javaslat a szerszámgépeket az elvégzendő műveletek sorrendjében kívánja felállítani úgy, hogy a termék a gyártás folyamán egyik szerszámgéptől a másikig következetes sorrendben haladjon. A javaslat alkalmazásának eredményeként csökken a termék előállítására fordított idő, továbbá a segédmunkások száma is, akik a terméket a gyártás folyamán egyik helyről a másikra szállították. A fenti három példában leírt javaslatok közül az első műszaki ésszerűsítés, a második találmány, a harmadik pedig termelési észszerűsítés. A fenti három példa közül az első és harmadik összehasonlítása alapján megállapíthatjuk, hogy mindegyikben munkamódszer van leírva, mindegyiknek alkalmazása a munka termelékenységének emelkedését, tehát a műszaki színvonal emelkedését vonja maga után. A közös vonások mellett több lényeges különbséget is meg lehet állapítani. Az 1. javaslat szerkezet megváltoztatására irányul, a szerkezeti változtatás magán a termelőeszközön történik. A 3. példában említett javaslat ettől abban különbözik, hogy alkalmazása folytán a termelőeszközben műszaki változtatás nem történik, mégis sokkal 20
